84636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húros hangszerek hangjának megjavítására

Meg-jelent 1 98 4. évi május li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84636. SZAM. — IX/d. OSZTÁLY. Eljárás húros hangszerek hangjának megjavítására. Frank Paul Aug-ust Reinmund mérnök Hamburg. A bejelentés napja 1922. évi augusztus bó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi augusztus hó 19-ike. Különböző oly eljárások váltak már is­meretesekkó, melyek a húros hangszerek, különösen hegedűk hangjának megjavítá­sát célozzák. Ezek ismert eljárások szerint 5 a hangszereket részben kivülről különle­ges anyagokkal kezelik, részben pedig; be­lülről mechanikailag megváltoztatják, vagy fedelükön és hátlapjukon sajátos masszákkal vonják be. 10 A hang megjavítása azon alapszik, hogy a fa likacsai fölött finom, rugalmas membránok képződnek, amelyek a fa re­zonanciáját fokozzák. Ezeket a rugalmas membránokat az eddigi eljárások szerint 15 oldatok segélyével állították elő, amelyek­kel a fát bemázolták. Valamennyi eddigi eljárásnál ezek a bevonatok hosszabb­rövidebb idő múlva elvesztik rugalmassá­gukat, amikor is a hatás megszűnik. A 20 legtöbb esetben azután a kívánt ered­ménynek éppen az ellenkezője következett be. A megkeményedett masszák kellemet­len hamis hangokat okoztak. Hegedüknél a hanghullámokat főleg a fedél osztja el, 25 míg az oldallapok és a hátlap csak alá­rendelt hatásúak. A találmány tárgya már most oly eljá­rás, melynek hatása megmerevedő olda­toktól független. A jelen eljárás segélyé-30 vei a fedélnek és esetleg a hátlapnak is oly feszültséget adunk, hogy az összes fa­részek egyenletesen rezegnek; egyúttal azonban csillapítást idézünk elő, mely a rezonáló (rezgéseknek )oly megrövidítését 35 okozza, mely szükséges ahhoz, hogy a hangnak nagyobb hatástávolságát ér­jük el. A találmány szerint a fedél belső olda­lát valamely finom szövettel vonjuk be, 40 mely finom selyemszálakból vagy más rostokból állhat; a bevonást akként foga­natosítjuk, hogy a selyemréteg mindenütt szorosan illeszkedjék a fához. A bevonás­hoz ragasztóanyagot használunk, mely ál­lati vagy növényi, vagy akár szervetlen 45 természetű is lehet. E selyembevonattal elérjük azt, hogy a fa minden része összeköttetésbe jüt egy­mással, úgy hogy az egész fedél tökélete­sen egyenletesen rezeg. Eltűnik itt min- 50 den nyers és hamis hang. A selyemhártya a ragasztóanyaggal együtt a likacsokat áthidalja és akként mikroszkopikus fi­nomságú membránokat alikot. Egyúttal azonban a szövet szálai között számtalan 55 finom légbuborék marad meg, amelyek re­zonáló testecskék gyanánt hatnak. A ke­zelt hangszer hangszinezete a használt szövet vastagságához és a választott ra­gasztóanyaghoz igazodik. Igen finom se- 60 lyemszövetek, lágy ragasztóanyaggal fel dolgozva, lágy, „meleg" hangot eredmé­nyeznek. Erősebb szövetek, keményebb ragasztóanyagokkal feldolgozva, markáns hangokat szolgáltatnak, de minden eset- 65 ben megmarad az összes hangok egyenle­tessége. Ekként tehát a ragasztóanyag, és a szövet megválasztásával bármelyik hangszer hangszínére vonatkozó bármely kívánságnak megfelelhetünk. 70 Sok esetben szükséges, hogy hegedükön a G- és D-húrt különleges kezelésben ré­szesítsük. A találmány szerint a G- és D-húr hangját különösen erőssé tehetjük azzal, hogy a fedél belső oldalának külső 75 szélén kettős selyemszövetréteget alkal­mazunk, vagy a bevonatot kemény ra­gasztóanyag segélyével hozzuk összekötte­tésbe a fedéllel. A magas hangok különösen lágyan és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom