84598. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és gépi berendezéseknél

Megjelent 1934. évi májtis hó 15-én-MAGYAR KIRÁLYT J|mg| SZABADALMI BIRÖSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 84598. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Hidraulikus és pneumatikus nyomórudak statikai szerkezeteknél és gépi berendezéseknél. Bánki Donát műegyetemi tanár Budapest. A bejelentés napja 1921. évi október hó 4-ike. Statikai szerkezeteknél a nyomásra igénybe vett, kihajlás ellen szerkezetileg nem biztosított rudak rendszerint nagy keresztmetszeteket igényelnek, minek követ-5 keztében az ilyen rudak a szerkezetnek nehéz és költséges alkotó részei. Találmányom tárgya az ilyen nyomott rudak helyett alkalmazandó olyan összekötő elem szerkezetek, melyekben a hajlító 10 igénybevételek ki vannak küszöbölve. Találmányom azon az alapgondolaton nyugszik, hogy az egymás felé irányuló erők támadópontjában (csomópontokban) ezen erőkkel ellentétes értelmű folyadékig nyomásokat működtetünk, amelyek éppen akkorák, mint a nyomó erők. Ez az alapgondolat eddig cseppfolyós folyadékkal csak a közvetlen működő hidraulikus emelőgépeknél Cramer-féle kivi-20 telében nyert gyakorlati alkalmazast (Hütter: 22. kiadás, II. kötet 422. oldal) tehát csakis mozgó mechanizmusnál. Ezzel szemben találmányom lényegét folyadékoknak, különösen víznek, vagy más 25 cseppfolyós folyadéknak töltő, tehát szerkezeti anyagul való felhasználása képezi. Összenyomhatatlan folyadékok alkalmazása esetén a töltő anyagban a nyomást maga a nyomó erő létesítheti, tehát az ösz-30 szekötő elemnek megtöltése légköri nyomás alatt történhetik és a megtöltött elemben hajlító igénybevétel nem keletkezik, bármiképpen változik is a terhelés. Találmányom szerkezetileg igen sokféle)5 képpen valósítható meg. Egy kiviteli módozatát az 1. ábra láttatja. Ennél az (1) és (2) csomópontok közötti elemet a (3) vékonyfalú cső és a végeire felhúzott (4) és (5) karmantyú alkotja. A tömítések a csőnek tengelyirányú elmozdulását nem gá- 4C tolják. A karmantyúkra csuklókkal, vagy ; más módon vitetnek át az 1. ábrán (P)-veí jelölt nyomó erők. A cső, valamint a karmantyúk terei teljesen meg vannak öszszenyomhatatlan folyadékkal (vízzel, gli- 45 cerinnel, olajjal stb.) töltve, mely utóbbiban éppen akkora specifikus nyomás keletkezik, hogy a cső belső keresztmetszetére eső folyadéknyomás akkora legyen, mint a nyomó erő. Az összekötő elemre 50 tehát csak a csőfal homlokfelületére eső hajlító erő működik és a csövet túlnyomóan belső folyadéknyomás veszi igénybe. A csőfal-homloknyomást azonban egészen is elkerülhetjük azáltal, ha a csővéget ké- 55 pezzük ki karmantyúnak, cső- vagy piunger-, esetleg mindkét tömítéssel (2. ábra). A fajlagos nyomás és a cső átmérője szabja meg a cső falvastagságát, amely e szerint független a nyomó erők fogponí- 60 jainak (a csomópontoknak) távolságától. Valamely adott nyomó erőre a fajlagos nyomás annál nagyobb, minél kisebb a cső átmérője. A nagyobb nyomásnak nagyobb falvastagság, de kisebb csőfelület 65 felel meg, végeredményben tehát a eső folyóméterenkinti súlya adott nyomó erő mellett nem függ a cső átmérőjének választásától. Az összekötő elem súlya tehát egyenesen arányos a szerkezeti hosszával. 70 míg a kihajlásra igénybe vett, akár tömör, akár gyűrűs keresztmetszetű rudak súlya a szerkezeti hosszúság második hatványával arányosan növekedik. Az összekötő elemnek folyadékkal való 75 megtöltésére szolgáló szerkezetet eéisze-