84593. lajstromszámú szabadalom • Mótorgyujtó gyertya
— 354 — elektróda felső, csavarmenete (24) szárára reáfűzött (20) szigetelőtárcsa ül, mely egyrészt felül a felső (22) gyertyatest belsejének legfelső részén kiképzett (23) honi-5 tokfelületén támaszkodik meg, a plasztikus fémből való (36) tömítő gyűrű beiktatásával, másrészt felső (21) hüvely gyanánt folytatódó részével a felső (22) gyertyatest központos (25) furatán hatol át. A 10 (21) szigetelő hüvelynek a (25) furatosan átnyúló végét az ugyancsak a (24) szárra reáfűzött (26) szigetelő sapka borítja be, mely egyrészt a (21) szigetelő hüvelyre, másrészt a felső (22) gyertyatestre táinasz-15 kodik és amelyet mindkettőre a (27) alátétlemez, közbeiktatásával, a (24) szárra felcsavart (28) rögzítő anya tart leszorítva. A (24) szár végén még a (29) szorító anya van felcsavarva, mellyel szokásos .20 módon ai (30) kábelnek a (28) és (29) anyák 1 közé illesztett (31) saruját lehet leszorítani. Az előző leírásból látható, hogy az alsó (4) és felső (16) elektróda egymástól füg:25 getlenül van az alsó (1), illetőleg felső (22) gyertyatestben elrendezve és a gyertyatestekhez való szigetelésük is lényegében azonos módon van megoldva akiként, hogy egy-egy az elektródaszárakra felfűzött (6). :S0 illetőleg (20) szigetelő tárcsával együtt a gyertyatestek belső űrének alsó (10), illetőleg a felső (23) homlokfelületéhez vannak szorítva. E szerkezeti megoldás révén a gyertyatest belsejében teljesen szabad 35 légtér keletkezik, ellentétben az eddig ismert gyújtógyertyákkal, amelyeknél a gyertya belseje úgyszólván teljesen ki van töltve szigetelő anyaggal. A gyertyatest belsejének szigetelő-40 anyaggal való túlzsúfoltsága az eddigi gyertyáknál azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy az összezsúfolt tömegek a hengerfalakból a gyertyába áradó meleget nagy mértékben akkumulálták, ami egyenlőtlen tágulások folytán a szigetelőanyagok megrepedését, vagyis gyakori pusztulását vonta miaga után. Ezzel szemben a találmány szerinti gyertyánál a gyertyatest belsejében a szigetelőanyagnak csupán e tér periperikus részein való elrendezése folytán nagyméretű szabad (33) légtér keletkezik, melynek egyrészt elenyésző tömege folytán hőakkumuláló hatása nincs, másrészt a benne levő levegő 55 konvekció révén hatékony hűtőhatást fejt ki, szemben lázon esetekkel, ahol a tér szilárd szigetelő anyagokkal van kitöltve, melyek korivekcióra képtelenek lévén, csak rétegről rétegre, vagyis csak igen! 60 lassan továbbíthatjuk a meleget. A (33) tér hűtött voltának folyományaképen a felső (16) elektróda szigetelésének, mely egyébként tetszőleges lehet, nem kell szükségképen hőállóanyagnak lennie, tehát a rendszerint használt porcellán, vagy 65 más kőszerű anyagok helyett kevésbé hőálló anyagokat is használhatunOí! lés így lehetővé válik, hogy az említett rideg anyagok helyett plasztikusabb anyagokat, pl. vulkánfibert „Bakeltit"-et vagy ha- 70 sonló természetű szigetelő anyagot használhassunk, ami a törés lehetőségét még jobban eliminálván, a gyertya pusztulását a minimumra csökkenti. A plasztikusabb anyag )használhatásá- 75 nak előnye különösen fontos a (26) szigetelősapkánál, mely mint külső alkatrész leginkább van a szigetelő anyagok közül sérüléseknek kitéve. így még, ha a (20) tárcsa és (21) hüvely porcellánból, vagy 80 más rideg anyagból készül is, a (26) szigetelő sapkát legcélszerűbb vulkánfiherből készíteni, mert mint plasztikusabb anyag egyrészt a (28) rögzítő csavar szorító hatását felfogva, attól a (21) hüvelyt 85 tehermentesíti, másrészt a külső sérüléseknek jobban áll ellen. A (26) sapka elrendezésének egy további előnye még az is, hogy ha mégis netalán megsérülne és kicserélése szükségessé válnék, mint ki- 9( vül hozzáférhető alkatrész, a gyertya szétszedése nélkül is pótolható. A (33) légtér hűtő hatása még nagy mértékben fokozható, ha! az alsó vagy felső gyertyatest köpenyfelületén áttöré- 9i seket alkalmazunk. Ilyen foganatosítási alakot tüntet föl a 4. és 5. ábra. Itt példaképen a felső (22) gyertyatest van a (34) áttörésekkel ellátva. E foganatosítási alaknál a (33) tér egyenesen cirkulációba 1 kerül a külső levegővel és így a hűtés még hatásosabb. Tekintettel arra, hogy a (33) térben a (4) és (16) elektródák1 közt szikrázás áll fönn, nehogy ennek gyujtóhatása ily esetben kifelé is terjedhessen, az elő- 1 tétszikraköz (33a) terét célszerű elrekeszteni a (33) tér többi részéitől. El célból egy az előtétszikráközt körülvevő és annak (33a) ürterét a gyertyatest többi (33) árterétől elválasztó (35) köpenyt alkalma- 1 zunk. A 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál ez azáltal van megoldva, hogy a (35) köpeny a (20) szigetelő tárcsának egy az előtétszikraköz (33) terét körülvevő és egészen a (6) szigetelő tárcsáig lenyúló : vékony hengerköpeny alakú toldata gyanánt van kiképezve, ami által az előtét szikraköz teljesen1 el van zárva a külső tértől, tehát a gyertya kifelé való gyuj-
