84589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenyl-aminfekete előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84589. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás phenylaminfekete előállítására. Aris Guillermo mérnök Barcelona. A bejelentés napja 1922. évi íebrnár hó 20-ika. Spanyolországi elsőbbsége 1921. évi március hó 1-je. A phenylaminfeketét vagy anilinfeketét rendszerint a phenylamin vagy anilin. oxydációja útján a következő eljárás szerint állítják elő. A rost (főleg gyapotrost) 5 kezelésére vagy folyékony keveréket (fürdőt), vagy pépalakú keveréket használnak nyomtatással, mely áll egy alapból (anilinsó vagy savnak keveréke anilinnel), oxydálószerből (rendszerint klórsavas alti kálij és az oxigént átvivő anyagból (egy vagy több fémsó). Ha a kezelt rost bizonyos (változó) hőmérsékletnek és nedvességnek bizonyos (változó) idő folyamán való behatása által megszáradt, az anilin 5 oxidálódik, zöldszinűvó válik, mely utóbbi hiperoxidálószer (rendszerint alkalibichromát) behatása következtében feketére változik.. A kezelés a fürdőben mehet végbe, még pedig az egész művelet egyet) len fürdőben; ezen esetben a chlorát alkalmazását általában elhagyják. A jelen találmány tárgya az anilinoxidációs fekete bázisára és az oxigént átvivő anyagára vonatkozó újítás, melynek célja > az anilinoxidációs fekete minden előforduló alakjának olcsóbb előállíthatása. A bázisra vonatkozó újítás lényege, hogy a festékek ugyanazon festőanyag azo-, kinon- vagy nitrosószármazékai i vagy annak egy vagy egynéhány alkatrészének vagy oxidációja vagy redukciója, metylezésa, stb. által nyert származékai jelenlétében rögzíttetnek. Ezen azo-, kinon- vagy nitrosószármazékok jelenléte által (melyeket autópácoknak nevezünk) a festék ós a rost közötti benső kapcsolatot fokozzuk, úgyhogy (azonos minőség esetén) ugyanazon intenzitás elérésére a festékből vagy ez utóbbinak alkatrészeiből jelentékenyen kevesebbet kell alkalmaznunk, mint a szokásos eljárásoknál. A találmány abban áll, hogy a bázist olykép készítjük elő, hogy közönséges anilinolaj helyett oly anilinolajat használunk, mely autópácot tartalmaz, illetve, 45 hogy a festékfürdő készítéséhez az anilin valamely autópácát keverjük hozzá. A találmány továbbá abban áll, hogy oxigént átvivő anyag gyanánt vasklorürt (Cl-'Fe) önmagában vagy illó vegyületek- 50 kel keverve használunk, még pedig az anilin önmarószereinek jelenlétében, vagy az egyik változat szerint a vasklorürt önmagában vagy illó vegyületekkel keverve eddig még ismeretlen, teljesen új alakban 55 és körülmények között használjuk. A nyomási művelet alkalmával mindkét esetben azon eredményt érjük el, hogy a bázisban az eddiginél jelentékenyen kisebb savinennyiségeket használhatunk, még pe- 60 dig mindazon előnyökkel, melyeket a továbbiak folyamán kimerítően ki fogunk fejteni. Mindenekelőtt a bázisra vonatkozó újítás részleteit és az ezekből folyó előnyö- 65 ket akarjuk elmagyarázni. A bázis alapfestékeleme, az ipari anilinolaj, tisztán ritkán fordul elő, mert toluidineket és xylidineket tartalmazhat. A legalkalmasabb autópácok tehát az ani- 70 jin, toluidin és xylidin származékai vagy pedig azoknak oxidálás, redukálás metylezés vagy sulphonálás által kapott azo-, kinon- vagy nitrosószármazékai lehetnek. Ezek sav, bázis vagy valamely sav sójá- 75 nak alakjában tulajdonságaiknak megfelelően hathatnak. Ezek között megemlíthetjük: az azobenzolt (CBHS^.NS, azobenzoésavat (CoH^a.Na. (COsHK az azophenylent (CeHi.Na.CoIL), a hydroazoben- 80