84586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására, valamint generátor ezen eljárás foganatosítására

— 2 — találmány szerint azzal érünk el, hogy két különálló generátortérnek: gáztalanító és elgázosító térnek alkalmazása mellett az első térben keletkező kátránygőzöket ebből 5 a térből különállóan vezetjük el és azután a második tér izzó rétegén keresztül­vezetve bomlasztjuk fel, hogy ezen elgázo sító térben a generátorgázzal elegyedve tá­vozzanak. A két tér között, melyek egy-10 egy különálló függélyes aknából állhatnak (vagy pedig gáztalanító akna helyett ferde forgó csőgenerátort is alkalmazha­tunk) nyitható és zárható átbocsátó kam­rát rendezünk el, melyen át az első térben 15 gáztalanított tüzelőanyagot a szükséges mértékben az elgázosító térbe hullathat­juk. A találmány tárgya tehát nem tévesz­tendő össze a fent elsősorban említett, két 20 térrel ellátott generátorokkal, minthogy ezeknél a gáztalanító térben keletkező kát­ránygőzöket minden felbontás nélkül ve­zetik el és azok egyáltalán nem jutnak az elgázosítótér izzó rétegéhez. 25 A találmány tárgyánál az egyaknás, két izzórétegű generátorokkal szemben az em­lített „vándorlás"-t teljesen elkerüljük. A két, külön tér alkalmazása folytán az üzem jóval könnyebben szabályozható, ellenőriz-30 hető cis áttekinthető és így módunkban áll a két teret egymástól függetlenül állandóan a legmegfelelőbb üzemre beállítani és a tüzelőanyagot sokkal nagyobb mértékben kihasználni. A generátor felfűtése is jóval 35 rövidebb idő alatt foganatosítható, mert, jóllehet két külön anyagoszlopot kell fel­fűteni, ezek jóval kisebbek és egymással egyidejűleg fűthetők fel. Ezenkívül, az egyaknás, két izzórétegű generátorok azon 40 említett hátrányával szemben, hogy ned­ves tüzelőanyag, pl. nedves fa vagy faszén esetén felmondják a szolgálatot, a talál­mány tárgyánál éppen ellenkezőleg, az a sajátos eredmény volt megállapítható, 45 hogy nedves tüzelőanyag esetén a generá­tor sokkal hatásosabban működött. Ennek magyarázata abban van, hogy a nedves tüzelőanyagból a gáztalanító térben fej­lődő vízgőzök a levegővel és a kátrány-50 gőzökkel együtt az említett módon külön­állóan elvezetve és az elgázosítótér izzó ré­tegén keresztülhaladva felbomlanak és szénmonoxidon kívül hidrogént szolgáltat­nak; mindkettő éghető gáz, de különösen -55 a hidrogén tudvalevőleg igen értékessé teszi a generátorgázt. Ezzel szemben az említett egyaknás és két izzórétegű gene­rátoroknál a felső részben a nedves tüzelő­anyagból fejlődő vízgőzök a felső izzóréteg említett vándorlását okozzák, illetve azt t elrontják és sem a vízgőzök, sem a kát­ránygőzök fel nem bomlanak, míg a talál­mány tárgyánál egyrészt a különálló gáz­talanító teret mindenkor módunkban áll az adott viszonyoknak megfelelően külön- ( állóan be is szabályozni, másrészt itt a gő­zök felbontásáról rnég nincs szó, hanem azokat, mint említettük, a második tér erő­sen izzó alsó rétegébe vezetjük, ahol a bomlás végbemegy. Az említett egyaknás, ' két izzórétegű és általában véve minden ilyen generátornál a vízgőznek előnyös alkalmazásáról csak oly kivitelben volt szó, hogy külön fejlesztettek vízgőzt és ezt egyenesen az alsó, elgázosítótér izzó- ' rétegébe vezették. A vízgőz alkalmazásá­ban rejlő előny felhasználása tehát magá­ban véve ismeretes ugyan, de a találmány szerint azt a lényeges egyszerűsítést érjük el, hogy magából a tüzelőanyagból fejlődő ! vízgőzök a felbontandó kátránygőzöknek az elgázosítótér izzórétegéhez való vezeté­sére szolgáló vezeték útján minden további intézkedés nélkül vezettetnek az elgázosító térhez, tehát nincsen szükség külön víz­gőzfejlesztésre és külön vízgőzvezetékre. Ekként bizonyos határig (túlságosan nagy nedvességtartalom kivételével) tudatosan alkalmazhatunk nedves tüzelőanyagokat és így azt az előnyt érjük el, hogy a ned­vességtartalomtól függetlenül a legkülön­bözőbb állapotú tüzelőanyagokat váloga­tás nélkül, nyomban felhasználhatjuk, aminek gyakorlati célszerűsége különösen fa esetén szembetűnő és ami időnyeresé­gen kívül egyéb műveletek (szárítás stb.) megtakarításával is jár. Végül a talál­mány tárgyánál az említett egyaknás, két izzórétegű generátorokkal szemben csak kivételes esetekben van külön exhausz­torra szükség. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas generá­tornak és pedig példaképpen fatüzelésű szívógázgenerátornak kiviteli alakja van vázlatos, függélyes metszetben és részben oldalnézetben feltüntetve. A genrátor két főrészből és pedig a fá­val táplált (I) gáztalanító aknából és az ebben képződött faszénnel tüzelt (II) elgá­zosító aknából áll. Az (I) gáztalanító ak­r.át (1) samottégla- vagy más tűzálló bé­léssel ellátott vasköpeny alkotja, mely fe­lül, a fa adagolása után, a függélyes (8) csap körül a (4) fogantyú segélyével víz­szintes síkban elfordítható (2) ajtóval zár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom