84586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok gáztalanítására és elgázosítására, valamint generátor ezen eljárás foganatosítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JgjHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84586, SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagok gáztalanitására és elgázosítására, valamint generátor ezen eljárás foganatosítására. Ifj. Hajda Lajos géplakatosmester Kiskúndorozsma. A bejelentés napja 1923. évi április hó 4-ike. A gázgenerátorok alkalmazásában tudvalevőleg rendkívül fontos szerep jut a kátránytartalmú melléktermékeknek, elanynyira,_ hogy sok esetben ezen értékes mel- léktermékeket a generátorban fejlesztett és motoros vagy más ipari célokra felhasználandó gázokkal legalább is egyenértékűnek tekintik. Ezért a kátránytartalmú gázokat a többi gáztól (generátorgázoktól) 1 gondosan elkülönítik és tisztítás után külön összegyűjtik, általában véve pedig arra ügyelnek, hogy a kátrány tartalmú gázok túlhevülést vagy semmiféle bomlást se szenvedjenek. E részben ismeretessé váltak már oly kétaknás vagy kétrészű (külön gáztalanító és külön elgázosító térrel ellátott) generátorok, amelyeknél a gáztalanító térben fejlesztett kátránygőzöket a generátor gázoktól függetlenül mindjárt elvezetik. A fentiek azonban csak nagyüzemre, illetve oly telepekre vonatkoznak, melyeknél a kátránytartalmú melléktermékek kinyerése és értékesítése igen fontos, sőt esetleg egyedül szabja meg a generátor alkalmazásának ökonomiáját. Vannak azonban oly kisebb vagy vidéki telepek, ahol a kátrányos melléktermékek értékesítésével, illetve továbbadásával nem foglalkozhatnak, hanem a generátorgáznak motoros vagy más ipari célra (hevítésre stb.) való felhasználása az egyedüli cél. Hogy ennek ellenére a generátor alkalmazása kellően gazdaságos maradjon, javaslatba hozták már azt, hogy a kátránygőzök — az elsősorban említett berendezésekkel teljes ellentétben — egyenesen felbontassanak és a bomlás termékei a generátorgázzal elegyítve használtassanak fel, amikor is sokkal nagyobb fűtőértékű 40 gázra teszünk szert, tehát a generátortelep kellőképpen kifizetődik. Ezen cél elérésére oly egyaknás generátorokat szerkesztettek, melyeknek, bizonyos távolságban egymás fölött, két izzórétege volt, me- 45 lyek közül a felső réteg a felső aknatérben fejlődő kátránygőzöket bontja fel, az alsó izzórótegen pedig a szokásos módon a visszamaradó koksznak elgázosítása megy végbe; az előállított összes gázalakú ter- 50 mékek a két izzóréteg közötti magasságban a felső izzóréteg közelében csatlakozó vezetéken át, egymással elegyedve távoznak. Ennek a berendezésnek elsősorban az a 55 nagy hátránya van, hogy a legkisebb rendellenesség esetéin (pl. ha a tüzelőanyag nedvességtartalma a szabványosnál nagyobb vagy bármely más, különösen hűtést előidéző okból) a felső izzóréteg „ván- 60 dorol", vagyis az alsó réteg felé közeledik és oly mélyre juthat, hogy a kátránygőzök többé fel nem bomlanak. Ezenkívül az ilyen generátor felfűtése (a két izzóréteges, nagymagasságú teljes tüzelőanyag- 65 oszlop átfűtése) aránylag igen sok időt vesz igénybe, ami egyrészt nagy tüzelőanyagszükséglettel, másrészt jelentékeny üzemidőveszteséggel jár. Végül, pl. szívógázmotor esetén, a gázok áthatolásához 70 már nem elegendő a motor szívóhatása, hanem a motor és a generátor közé iktatott, külön exhausztor alkalmazása szükséges. _ Mindezen hátrányok kiküszöbölését és 75 azonkívül további lényeges előnyöket a