84569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozgófényképeknek plasztikusan való bemutatására

_ Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84569. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás mozgófényképeknek plasztikusan való bemutatására. Sarkadi Sándor polgr. fiúiskolái tanár Szatmár. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 23-ika. A plasztikus látás tudvalevőleg azon alapszik, hogy a két szem a tárgyról két külön képet vesz fel, melyeket az agy egyetlen, a valóságnak megfelelő plaszti-5 kus képpé egyesít, úgy, hogy a két külön kép a fényképpel vagy festménnyel nem utánozható egyetlen plasztikus kép benyo­mását kelti. A. jelenlegi mozgófényképek nem keltik ezt a benyomást és legtöbb-10 ször csak a képen lévő holt (mozdulatlan) tárgyak (bútorok stb.) elhelyezkedése, melyek közt az élő (mozgó) személy vagy tárgy ide-odamozog, és a távlati kisebbe­dés igazgatja az értelem útján a nézőt, 6 hogy a térben mozgó alakot tényleg a. maga helyén lássa. Ennek oka éppen az, hogy a két szem egyetlen, nem plasztikus képet lát. A mozgófényképek eme természetelle-0 nességénelc megszüntetésére, a, jelen ta­lálmány értelmében, stereoskopikusan, azaz két, egymástól az emberi szemtávol­ságnak megfelelő távolságban lévő néző­pontból egyidejűleg vesszük fel az illető 5 jelenetét, azaz egyidejűleg két képet ké­szítünk a felveendő tárgyról és ezt a két képet egyidejűleg vetítjük tis a vászonra, úgy, hogy a néző, alkalmas nézőcső segélyével egyidejűleg nézi a két felvételt és így plasztikus képet lát a vásznon, ill. 30 két külön vásznon. Ezen két kép, ill. vá­szon egymástól való távolsága a nézőtér nagyságához igazodik, úgy, hogy lehető­leg valamennyi néző mindkét szeme csak az éppen neki megfelelő képet látja, és 35 pedig az ülőhelyének a két vászontól való távolsága szerint beigazítható (üveglencse nélküli) stereoskopikus nézőcső segélyével, mely lehetőleg ismert módon olcsó anyag­ból van előállítva és a nézőknek az elő- 40 adás idejére kölcsönadatik. Szabadalmi igények: Eljárás mozgófényképeknek plasztikusan való bemutatására, azáltal jellemezve, hogy a fényképezendő tárgyról (jele- 45 netről) stereoskopikusan, azaz két, egy­mástól az emberi szemtávolságnak megfelelő távolságból egyidejűleg fel­vett két fényképet egyidejűleg két, egymástól a nézőtér nagyságának meg- 50 felelően megszabott távolságban fel­állított vászonra vetítjük, hogy ste­reoskopikus távcsővel egyidejűleg, te­hát természetes plasticitásában szem­lélhessük. 55 l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom