84560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciájú rezgésekkel való telefonáláshoz

— 3 — hallgatójára hathatnak. A detektor a küldésnél nem zavar, eltekintve attól, hogy csak a fél energiát ereszti át az (L) vezetékbe, ami pl. erősíték beépítése esetén 5 még hosszú vezetékeknél sem játszik szerepet. A berendezés azonban olyan is lehet, hogy a detektort a beszédnél mindig rövidre zárjuk vagy lekapcsoljuk, pl. a mikrotelefonon levő kontaktus segélyével. 10 Detektor gyanánt maga a megszakítóhely is szerepelhet, ha elektródái (a rácsok) különböző anyagból vannak, úgy hogy az érkező nagyfrekvenciájú áramot jobban vezetik az egyik irányban, mint a másikban. 15 Ehelyett ezen elektródákat különböző hőmérsékleten is tarthatjuk. A megszakítási közt alkotó elektródák ugyanazon potenciálsíkban való elrendezését olymódon is foganatosíthatjuk, hogy 20 elektródák gyanánt két egymásba csavart spirálist használunk, vagy pedig az egyik elektróda a másikat — tetszésszerinti elektródaforma mellett — teljesen vagy részben körül veheti. Ezen elektródák 25 síkja, illetve hossztengelye nem kell hogy merőlegesen álljon az ionizálóközt alkotó másik két elektróda (k, a) összekötő vonalára, sőt inkább pl. két lemezalakú elektróda úgy lehet egymással szemközt 30 elrendezve, hogy az ion-áramláshoz képest harántirányú megszakítási közt zárnak maguk közé. A fentismertetett fajtájú két rács síkjával az ionáramban feküdhet. Ahelyett, hogy mint említettük, az ioni-35 zálóközt alkotó elektródák egyikét fűtenők, mindkét elektródát is fűthetjük. Ugyancsak mindkettő azonos anyagból is lehet, pl. alkálifémből. A megszakítási közt alkotó elektródák anyaga tetszésszerinti 40 lehet; a két elektróda, mint említettük, különböző anyagból állhat. A 4. ábrán az (R) cső nemesgázzal van töltve és (A) anódája a (W) ellenállás vagy fojtótekercsen át a (B) battéria pozitív sar-45 kával van összekötve, (K) alkálifém katódája pedig ugyanezen (B) battéria negatív sarkával, végül két középső (Gl, G2) elektródával van ellátva, melyek példaképen lemezek gyanánt vannak kiképezve és sík-50 jaikkal a (K)-tól (A) felé menő ionáramlás irányában állanak. (K) és (A) között még egy az (Ll) önindukcióval és a (Cl) kapacitással ellátott ág fekszik, mely az ismeretes Poulsen-féle rézökör létesííé-55 sét segíti elő. A két középső (Gl, G2) elektróda az (L2) átvivőtekercs egy-egy végéhez van kapcsolva, mely változtatható és az (E)-nél földelt antennával való kapcsolásra szolgál. Ez utóbbiba még a változtatható (02) konden- 60 zátor van iktatva. Ezen részeket a szokott módon használjuk. A középső (Gl, G2) elektródák áramkörébe a (BC) blokk-kondenzátor van kapcsolva, melyhez párhuzamosan az (u) átvivőtekercs van kapcsolva, 65 amelynek primertekercse az (m) mikrofon és a hozzátartozó (el) battéria áramkörében van. A berendezés működési módja a következő: Bekapcsolt cső és nyugalomban levő 70 mikrofon esetén a cső a (B) battéria áramából az (Ll, Cl) rezgőelemek közvetítésével nagyfrekvenciájú, lüktető, (K)-tól (A) felé irányuló ionáramot állít elő, mely a két (Gl, G2) elektródát egyenletesen be- 75 folyásolja, anélkül hogy azok között potenciálkülönbség lépne fel. Mihelyt azonban a mikrofonba beszélünk, potenciálkülönbség lép fel és most már az (L2) tekercs áramkörében nagyfrekvenciájú váltóáram ke- 80 letkezik, mely (K)-tól (Gl, L2, BC) és (G2)-n át (A) felé áramlik, vagy megfordítva, a (Gl, G2)-n uralkodó mindenkori potenciál szerint. Ez az áram az antennára továbbítódik, mely ilyenmódon mindig csak a be- 85 széd alatt sugároz ki hullámokat, a szóközök alatt pedig nem. A beszéd idejére való ezen korlátozással elkerüljük, hogy íz (Ll, Cl) kör rezgései is befolyásolják a távoli vagy szomszédos felvevőt. 90 Az antenna kisugározta energia lényegében a (B) battériának az (Ll, Cl) rezgőkörtől nagyfrekvenciájúvá átalakított energiája. Az 5. ábra oly kapcsolást tüntet fel, 95 melynél a cső a (K) izzókatódával van ellátva, amelyet valamely battéria táplál. A (Gl, G2) középső elektródák példaképen egymásba nyúló spirálisok gyanánt vannak kiképezve. Ennek az a célja, hogy a 100 mindegyik rezgésnél szükséges átütőfeszültséget növeljük, miáltal a (Cl) kondenzátor jobban megtöltődik és az (Ll, 01) kör rezgési energiája, tehát a cső leadta energia is növekszik. A nagyfrekvenciájú 105 energiát itt az (E) távvezetékbe vezetjük és pedig az (L2, 02) rezgőkörrel való kapcsolás útján, mely egyúttal a nagyfrekvenciát a vezetékben kívánatos hullámmá alakítja át. Az ilyen második rezgőkör nagy 110 általánosságban a frekvencia szabályozását teszi lehetővé, anélkül hogy a cső (Ll, Cl) rezgőkörét kellene változtatni. A 6. ábrán a cső a (K) káliumkatódával van ellátva, továbbá az (A) anódával, két 115 (Gs, GA) ráccsal és két további (Gl, G2)