84560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciájú rezgésekkel való telefonáláshoz

— 3 — hallgatójára hathatnak. A detektor a kül­désnél nem zavar, eltekintve attól, hogy csak a fél energiát ereszti át az (L) veze­tékbe, ami pl. erősíték beépítése esetén 5 még hosszú vezetékeknél sem játszik sze­repet. A berendezés azonban olyan is le­het, hogy a detektort a beszédnél mindig rövidre zárjuk vagy lekapcsoljuk, pl. a mikrotelefonon levő kontaktus segélyével. 10 Detektor gyanánt maga a megszakítóhely is szerepelhet, ha elektródái (a rácsok) kü­lönböző anyagból vannak, úgy hogy az ér­kező nagyfrekvenciájú áramot jobban ve­zetik az egyik irányban, mint a másikban. 15 Ehelyett ezen elektródákat különböző hő­mérsékleten is tarthatjuk. A megszakítási közt alkotó elektródák ugyanazon potenciálsíkban való elrende­zését olymódon is foganatosíthatjuk, hogy 20 elektródák gyanánt két egymásba csa­vart spirálist használunk, vagy pedig az egyik elektróda a másikat — tetszés­szerinti elektródaforma mellett — teljesen vagy részben körül veheti. Ezen elektródák 25 síkja, illetve hossztengelye nem kell hogy merőlegesen álljon az ionizálóközt alkotó másik két elektróda (k, a) összekötő vona­lára, sőt inkább pl. két lemezalakú elektróda úgy lehet egymással szemközt 30 elrendezve, hogy az ion-áramláshoz képest harántirányú megszakítási közt zárnak maguk közé. A fentismertetett fajtájú két rács síkjával az ionáramban feküdhet. Ahelyett, hogy mint említettük, az ioni-35 zálóközt alkotó elektródák egyikét fűte­nők, mindkét elektródát is fűthetjük. Ugyancsak mindkettő azonos anyagból is lehet, pl. alkálifémből. A megszakítási közt alkotó elektródák anyaga tetszésszerinti 40 lehet; a két elektróda, mint említettük, különböző anyagból állhat. A 4. ábrán az (R) cső nemesgázzal van töltve és (A) anódája a (W) ellenállás vagy fojtótekercsen át a (B) battéria pozitív sar-45 kával van összekötve, (K) alkálifém kató­dája pedig ugyanezen (B) battéria negatív sarkával, végül két középső (Gl, G2) elek­tródával van ellátva, melyek példaképen lemezek gyanánt vannak kiképezve és sík-50 jaikkal a (K)-tól (A) felé menő ionáramlás irányában állanak. (K) és (A) között még egy az (Ll) önindukcióval és a (Cl) kapa­citással ellátott ág fekszik, mely az ismeretes Poulsen-féle rézökör létesííé-55 sét segíti elő. A két középső (Gl, G2) elektróda az (L2) átvivőtekercs egy-egy végéhez van kapcsolva, mely változ­tatható és az (E)-nél földelt anten­nával való kapcsolásra szolgál. Ez utób­biba még a változtatható (02) konden- 60 zátor van iktatva. Ezen részeket a szokott módon használjuk. A középső (Gl, G2) elektródák áramkörébe a (BC) blokk-kon­denzátor van kapcsolva, melyhez párhuza­mosan az (u) átvivőtekercs van kapcsolva, 65 amelynek primertekercse az (m) mikrofon és a hozzátartozó (el) battéria áramköré­ben van. A berendezés működési módja a követ­kező: Bekapcsolt cső és nyugalomban levő 70 mikrofon esetén a cső a (B) battéria ára­mából az (Ll, Cl) rezgőelemek közvetítésé­vel nagyfrekvenciájú, lüktető, (K)-tól (A) felé irányuló ionáramot állít elő, mely a két (Gl, G2) elektródát egyenletesen be- 75 folyásolja, anélkül hogy azok között poten­ciálkülönbség lépne fel. Mihelyt azonban a mikrofonba beszélünk, potenciálkülönbség lép fel és most már az (L2) tekercs áram­körében nagyfrekvenciájú váltóáram ke- 80 letkezik, mely (K)-tól (Gl, L2, BC) és (G2)-n át (A) felé áramlik, vagy megfordítva, a (Gl, G2)-n uralkodó mindenkori potenciál szerint. Ez az áram az antennára továbbí­tódik, mely ilyenmódon mindig csak a be- 85 széd alatt sugároz ki hullámokat, a szó­közök alatt pedig nem. A beszéd idejére való ezen korlátozással elkerüljük, hogy íz (Ll, Cl) kör rezgései is befolyásolják a távoli vagy szomszédos felvevőt. 90 Az antenna kisugározta energia lényegé­ben a (B) battériának az (Ll, Cl) rezgőkör­től nagyfrekvenciájúvá átalakított ener­giája. Az 5. ábra oly kapcsolást tüntet fel, 95 melynél a cső a (K) izzókatódával van el­látva, amelyet valamely battéria táplál. A (Gl, G2) középső elektródák példaképen egymásba nyúló spirálisok gyanánt van­nak kiképezve. Ennek az a célja, hogy a 100 mindegyik rezgésnél szükséges átütő­feszültséget növeljük, miáltal a (Cl) kon­denzátor jobban megtöltődik és az (Ll, 01) kör rezgési energiája, tehát a cső leadta energia is növekszik. A nagyfrekvenciájú 105 energiát itt az (E) távvezetékbe vezetjük és pedig az (L2, 02) rezgőkörrel való kap­csolás útján, mely egyúttal a nagyfrekven­ciát a vezetékben kívánatos hullámmá ala­kítja át. Az ilyen második rezgőkör nagy 110 általánosságban a frekvencia szabályozá­sát teszi lehetővé, anélkül hogy a cső (Ll, Cl) rezgőkörét kellene változtatni. A 6. ábrán a cső a (K) káliumkatódával van ellátva, továbbá az (A) anódával, két 115 (Gs, GA) ráccsal és két további (Gl, G2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom