84560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nagy frekvenciájú rezgésekkel való telefonáláshoz

Megjelent 1934. évi inájus lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84560. SZÁM. VIT/j. OSZTÁLY. Berendezés nagy frekvenciájú rezgésekkel való telefonáláshoz. Deutsche Telephonwerke G. m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 26-ika. A találmány nagyfrekvenciájú rezgésekkel való telefonálásra szolgáló berendezésre vonatkozik, mimellett a továbbítás drót nélkül vagy — és pedig előnyösen — 5 vezetékek mentén történik. Az eddig ismeretes eljárások nagyfrekvenciájú rezgésekkel való telefonálásra azon az elven alapszanak, hogy valamely külön nagyfrekvenciájú generátor (példa-10 ltéppen csillapítatlan) rezgéseket állít elő, melyeknek amplitúdóit a beszédáramok megváltoztatják, mimellett a nagyfrekvenciájú hullámok szélgörbéje beszéd alakjában vehető fel a hallgatóban. 15 A találmány új utat követ. Ennek értelmében magukat a kisfrekvenciájú beszédáramokat használjuk fel arra, esetleg megelőző erősítés után, hogy a nagyfrekvenciájú rezgéseket előállítsuk, mely 20 utóbbiak amplitúdó-értékeinek burkológörbéje a beszédgörbe. Ezen célból a mikrofonból, illetve mikrofonátvivőből származó áramokat — esetleg megerősítés után — egy független erőforrástól működ -25 tetett megszakító, mely a hangnál nagyobb frekvenciával dolgozik, impulzusokra osztja és ezen alakban rezgőkörbe vezetjük azokat, mely rezgőkör ezáltal lökést kap és emellett saját frekvenciájával 30 rezeg. A megszakító minden egyes áramzárásának tehát egy-egy lecsökkenő nagyfrekvenciájú rezgés felel meg, melyet a rezgőkör szolgáltat. Ezen rezgések legnagyobb amplitúdói (a kezdeti amplitúdók) 35 sorban a megszakító szállította mindenkori beszédáramenergiának felelnek mesí, úgy hogy az amplitudó-szélgörbe a távoli hallgatóban valamely egyirányító vagv integráló felvevő (detektor) közvetítésével, magukban véve ismeretes kapcsolások al- 40 kalmazása mellett, beszédrezgéseket hoz létre. Azáltal, hogy a beszédgörbe felosztását foganatosító megszakítót valamely segédenergia működteti, elérjük, hogy a meg- 45 szakító nem függ magának a beszédátvitelnek hullámzó energiaértékeitől, mert utóbbi esetben csupán az erős hangok volnának helyesen átvihetők, minthogy a megszakító természetesen valamely mini- 50 mális energiahozzávezetést megkíván. Azon impulzusok számát, melyekre a beszédgörbét felosztjuk, vagy egyenlő nagyra kell választanunk a rezgőkör saját rezgésszámával, vagy kisebbre, nem pedig 55 nagyobbra, mert különben két impulzus közötti időben nem jöhetne létre a kör egy saját rezgése. Másrészről arra is ügyelnünk kell, hogy a rezgőkör két impulzus között ne rezegjen ki teljesen, mert külön- 60 ben a túlgyorsan csökkenő amplitúdók folytán energiaveszteség létesül. Tehát gondoskodnunk kell a rezgőkör elég csekély csillapításáról, amit a találmány értelmében azáltal érünk el, hogy egy má- 65 sodik, kisebb csillapítású rezgőkört létesítünk, mely az első rezgőkörtől kap lökést és a rezgéseket átviszi a távvezetékbe. Azáltal, hogy a nagyfrekvenciájú rezgésnek, mely a beszédet továbbítja, nincs 70 állandó amplitúdója, elkerüljük a felső rezgéseket, melyek különben a beszédet eltorzíthatnák. A találmány különös előnye azonban abban van, hogy csak akkor léphetnek rezgések a távvezetékbe, ha a 75 mikrofonba beszélünk. így tehát nincs szükség a megszakító vagy a rezgőkör le állítására, illetve a vezetékről való lekap-