84533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műselyemszálnak vizes forró (mosó) folyadékban való előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 125-én . , MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84533. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás műselyemszálnak vizes fonó-(mosó) folyadékban való előállítására. Dr. Schuller Aladár oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1920. évi július hó 28-ika. A műselyemszál fonása általában úgy történik, hogy a fonófolyadékot (pl. kollodiumot) hajszálnyíláson keresztül préseljük és a kilépő fonalat a levegőn niegszá-5 ritjuk. Ezen eljárás hibája, hogy a fonófolyadékban levő oldószer (pl. iaether, alkohol, aceton, stb.) a fonal száradásánál a levegőbe jut és a gyártás számára elvész, illetőleg csak igen nehezen és tökéletlenül 10 nyerhető vissza. Ezen hibát kiküszöbölendő már régóta foglalkoznak a műselyemszálnak folyadékba való fonásával oly célból, hogy az oldószert a folyadék vegye magába, ami-15 bői az oldószer azután már könnyen regenerálható. Ezen folyadékba való fonás hibája, hogy az alkalmas folyadékok (methylalkohol, aethylalkohol, benzol stb.) oly költségesek, hogy az oldószerveszteséggel Í0 szemben megtakarítást nem jelentenek. Ily szempontból tekintve a dolgot legcélszerűbb fonófolyadéktil vizet használni, amelynek alkalmazása azonban ezideig sikerrel nem járt, mert a kollodiumolda-15 tok vízzel szemben igen érzékenyek és a legcsekélyebb vízmennyiség, amelyet a meg nem száradt kollodiumfonál magába vesz, azt inhomogénné, tejszerűvé teszi és teljesen használhatatlan törékeny fonalat }() eredményez. Jelen találmány célja vizes oldatoknak fonó folyadékul való használata oly célból, hogy a hajszálcsövön kilépő kollodiumfonalban levő oldószerek ezen vizes folya!5 dékba átmenjenek, anélkül azonban, hogy <-i fonó folyadékban levő víz a kollodiumszálba bejutva azt károsan befolyásolhassa. A fotokémiai praxis máv régebben fel(0 fedezte és alkalmazza azt a jelenséget, hogy előállíthatók oly vizes oldatok is, melyek más anyagai érintkezve vizet annak nem adnak le, sőt ellenkezőleg vízszívók (higroszkopikusak) olyannyira, hogy képesek más anyagokból a vizet kivonni. 45 így pl- Lumiere és Seyewetz a nedves ., fotográfiái lemezeket, azáltal vízteleníti (szárítja), hogy azokat hamuzsírnak tömény vizes oldatába mártja (Bull. Soc. Franc de Phot. 1912. 133. o.). 50 A 203.649. számú német szabadalmi leírásból ismeretessé vált oly eljárás műselyemfonálnak szárítására, melynél a félcsévélt és a levegőn már megszárított fonal a fennmaradt oldószer visszanyerése 55 céljából hygroskopikusan ható folyadékokkal kezeltetik. Ezen eljárás hátránya abban áll, hogy az illó drága oldószer legnagyobb része a levegőben már veszendőbe ment és többé vissza nem nyerhető. 60 A 40.080. számú osztrák szabadalmi leírásban a műselyemszál szilárdságának növelésére szolgáló eljárás van ismertetve, melynél a kész fonal vízelvonószerekkel kezeltetik. 65 Ezen két ismert eljárással szemben a találmány szerinti eljárásnál a szárítóan ható mosófolyadékot a fonásnál a fonalak a hajszálnyílásból való kilépése után és a felcsévélése előtt való nnuiknszaka.sz- 70 ban alkalmazzuk, miáltal az illó oldószer tökéletes visszanyerését biztosítjuk és a vízben való fonást lehetővé tesszük. Jelen szabadalom szerint a műselyem fonása úgy történik, hogy a megfelelően 75 elkészített fonófolyadékot (pl. kollodiumot) hajszálcsövön át préselve oly szerves vagy szervetlen sók (pl. tejsav, hamuzsír. klórkálcium, stb.) vizes oldatába vezetjük, amelyek olyannyira vízszívók, hogy a mű- 80
