84517. lajstromszámú szabadalom • A nehézségi erőhatáson alapuló gátló- és szabályozó szerkezet

Megjelent 1934. évi május hó 81-én. , MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84517. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. A nehézségi erő hatáson alapuló gátló'- és szabályozó szerkezet. S fullnihiigesells cl 1 at't cég Wien. A bejelentés napja 1921. évi december hó 2-ika. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi december hó 13-ika. A találmány gátló- és szabályozószerkezetre vonatkozik futóművek és mindenfajta hasonló berendezések számára, melynél a nehézségi erőt használjuk fel gátló-5 lag ható erő gyanánt. A mellékelt rajz a találmány tárgyának több példaképem foganatosítási alakját szemlélteti. A berendezés vízszintes A'agy rézsútos 10 tengely körül forgatható (k) forgástestből áll, mely legalább három, önmagában zárt üreges teret tartalmaz. Az üreges terek vagy sugárirányú falak útján keletkeznek (1—2. ábra), vagy pedig hengeres 15 vagy gömbalakú kivágások (3—4 ábra) alakjában, vagy más módon vannak kiképezve és megközelítőleg egyenlő közökben, koncentrikusan vannak elrendezve. Az üreges (h) terek, (o) csatornák vagy 20 nyílások útján közlekednek egymással és részben szemcsés vagy golyóalakú anyaggal, homokkal, söréttel vagy folyadékkal vannak kitöltve. A töltés már most, éppen úgy, mint a 25 homokóránál, az (o) átömlési nyílásokon át az egyik üreges térből a másikba folyhat és a nehézségi erő törvénye értelmében mindig a legmélyebb helyzetbe áll be, úgy hogy az egész rendszer súlypont ja, 30 bármely nyugalmi helyzetben, a forgási középponton kívül, még pedig a stabil egyensúlyi helyzetbe fog kerülni. Ha már most a (k) forgástestet pl. valamely (P) erővel forgásnak indítjuk, akkor 35 a töltés ezt a mozgást kezdetben követni kénytelen, miközben a stabil egyensúlyi helyzetből kileng. Ezáltal a töltés nehézségi erejétől eredő forgató nyomaték a (P) erő által létesített forgató nyomaték ellenében hat, ahol is az előbb említett 40 nyomaték állandóan növekszik mindaddig, míg az elforgás szöge 90°. Ha már most ennél az elforgási szögnél a töltés forgató nyomatéka nagyobb a (P) hajtó erő forgató nyomatékánál, ak- 45 kor ez utóbbi nem képes a töltés maximális forgató nyomatékát legyőzni, hogy a berendezést gyors forgásnak indítsa, hanem a töltés súlypontjának bizonyos elfordulási szögénél mindkét forgató nyo- 50 mateknak eredő egyensúlyi állapota fog beállni. Miután azonban a töltésnek állandóan az a törekvése, hogy az átömlési nyílásokon át a stabil egyensúlyi helyzetbe jus- 55 son, miközben a nehézségi erőnek gátlólag ható forgató nyomatéka megfelelően csökken, a meghajtó forgató nyomaték a forgástestet mégis forgásban tarthatja, azonban csak azzal a fordulatszámmal, mely 60 a töltésnek az átömlési nyílások által megállapított visszafolyó sebességének felel meg. Ha szemcsés vagy golyóalakú töltőanyagot alkalmazunk, akkor oly esetek- 65 ben, amikor csak durva szabályozó képesség kívántatik meg, oly forgástest is megfelel, melynek csupán egy, a forgástengely körül koncentrikusan elrendezett, önmagában zárt üreges tere van (pl. mint 70 az 1. ábrában, de sugárirányú válaszfalak nélkül), iigy hogy a forgástest elforgásánál a laza töltőanyag természetes hajlásszögének túllépése után mindig újból mélyebb súlyponti helyzetébe visszagördül- 75 het.