84507. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés befecskendezéssel és öngyujtással dolgozó, gyujtókamrával ellátott égési erőgépek üzeméhez

— 3 — az öngyujtás külső előmelegítés nélkül ki van zárva. Minthogy segédrobbanás nem keletkezik, az egész tüzelőanyag ugyan a gyujtókamrába fuvatik, azonban a henger 5 felé való porlasztás és a hengerben való elégés — ha egyáltalán létesülne is — csak elkésve és tökéletlenül menne végbe. Csak a munkahengerben sűrített levegő magjá­ban van meg az öngyujtásra szükséges 10 hőmérséklet. Ezt a körülményt már most arra használjuk fel, hogy úgy a henger­ben, mint a gyújtókamrában az öngyuj­tást a kívánt időpontokban érjük el. Ecél­ból a (b) segédszivattyú, amely közvetle-15 nül a henger felé dolgozik, a kompresszió­löket alatt egy tüzelőanyagcseppet fecs­kendez ezen forró légmagba, amelynek hő­mérséklete az elégés folytán természete­sen lényegesen emelkedik. Ha a segédszi-20 vattyú fúvókája a belövelő csatornához kellő távolságban fekszik, úgy ezen szúró­láng egy részét a beáramló levegő a gyújtókamra felé ragadja ós abban az (a) főszivattyú által idő előtt befuvott meg-25 határozott mennyiségű tüzelőanyagot meggyújtja, úgyhogy az öngyulladási hő­mérsékletet itt is biztosan elérjük, ha a tulajdonképpeni munkatüzelőanyag a holt­pont elérése után kerül befecskendezésre 30 és szétporlasztásra. Ezt az időelőtti be­fecskendezést az (a) főszivattyú hozza létre, amennyiben a kompressziólöket alatt bizonyos mennyiségű tüzelőanyagot fecs­kendez a belövelő csatornába, ahonnan azt 35 a hirtelen beáramló levegő a gyújtókamra felé sodorja. A két szivattyú értelemszerű összműködése folytán, a tulajdonképpeni eljárással összefüggésben tehát a kúszó­gyujtás hatását érjük el, amennyiben a ín láng a hengertér forró magjából a gyujtó­kamrába ugrik át. Az előzetes elégésnél létesülő nyomás elegendő arra, hogy a hi­deg gépet biztosan üzembe hozza. Az elő­zetes elégések a gyújtókamra falait is oly 15 erősen fűtik, hogy azok rövidesen az üzem­hőmérsékletre hozatnak, mimellett a szi­vattyúk üzemre kapcsoltatnak át. A segéd­szivattyú által legelőször befecskendezett és mechanikusan jól szétporlasztott tüzelő-30 anyagmennyiséget célszerűen oly ki­csinyre választjuk, hogy a levegőnek túl­nagy lehűlése elkerültessék. A befecsken­dezés a kompresszió alatt annyira idő előtt megy végbe, hogy a tüzelőanyagnak az el-35 gázosításhoz és a gyújtáshoz elegendő ideje legyen, mimellett a kompresszió alatt további befecskendezések által ezt a gyujtólángot táplálhatjuk és erősíthetjük. Ily módon még nagyon kis kompresszió­nyomásoknál is, amelyek az öngyujtás ha- 60 tárán vannak, a gépet biztosan gyújthat­juk és indíthatjuk. Indításkor a gépet né­hány sűrített levegőtöltéssel mozgásba hozzuk. Közben, mint azt a tapasztalat mutatta, úgy a segédszivattyú, mint a 65 munkaszivattyú már kezdettől fogva be lehet kapcsolva, minthogy rögtön az első fordulatok után az indítógyujtások meg­kezdődnek, ha az indítást létesítő sűrített levegő bevezetése után levegő szivatik be 70 és sűríttetik. Ezek az indító-gyujtások a teljes indítóteljesítmény elérésére elegen­dők. Ehhez a következőt kell alapvetően megjegyezni: A gyújtókamra feltöltése fojtással megy végbe, azaz tiszta kom- 75 presszió diagrammoknál a nyomáskiegyen­lítés mindkét térben csak a holtpont után áll be és pedig aránylag gyorsan, — kb. 10—15°-kai a holtpont után — mert a holt­ponttól kezdve a nyomások a hengerben §o ismét gyorsan esnek. A kamrának a hen­ger felé való természetes lefuvását, amely ebben az időpontban kezdődik, arra hasz­náljuk, hogy a munkatüzelőanyagot a hen­ger felé porlasszuk, ahol ez utóbbi rögtön 85 és biztosan a segédtüzelőanyaggal táplált szúrólángon meggyullad. Ha tehát indí­táskor a munkabütyköt ligy állítjuk be, hogy a szállítás körülbelül 10—15°-kai a holtpont után kezdődjék, úgy a gyújtó- 90 kamrába nem jut munkaolaj és benne csak a szúrólánggal gyújtott olajgázkeve­rék, mely az idő előtt bevezetett tüzelő­anyagmennyiségből áll, fejti ki teljes me­legítő hatását. 95 Az elért üzemállapot után, amelynél a gyújtókamra a folytonos robbanások által öngyulladási hőmérsékleten tarva marad, az első tüzelőanyagbevezetés, amely a kúszógyujtásra vezet, kikapcsoltatik és a 103 segédszivattyú által később befecskende­zett tüzelőanyagot idő, illetve mennyiség szerint úgy változtatjuk, hogy a gyújtó­kamrában végbemenő folyamat ne zavar­tassék. A segédszivattyú által ebben az 105 esetben megoldandó különleges feladat az ilyen gyujtókamraeljárások alapelvi tu­lajdonságaiból adódik. A porlasztás ebben az esetben a gyújtókamrában létesített, le­hetőleg magasra felfokozott robbanással 110 létesítjük. Ennél a robbanásnál a nyomás természetesen az első pillanatban a leg­nagyobb és gyorsan esik abban a mérték­ben, amint a gázok a belövelő csatornán át a hengertérbe fúvatnak. Kizárólag az- 115 által, hogy mindjárt kezdettől fogva tü­zelőanyag fecskendeztetik be erősen a be­lövelő csatornába és a kifuvódó gáz a tű*

Next

/
Oldalképek
Tartalom