84503. lajstromszámú szabadalom • Villamos áramkörök védőberendezése
meg. A vezeték karakterisztikáját ama szorzat négyzetgyökéből kapjuk, amely a vezeték hosszegységének önindukciójából és a kapacitásából áll elő. A zavaró hul-5 lám energiájának fele most Joule-féle meleggé változik át, egynegyede pedig visszavettetik a vezetékbe, majd az utolsó negyede a védő berendezésen keresztül a második vezetékszakaszba jut. Eb'ből látszik, 1U hogy nagyobb zavaró hullám számára ez a berendezés sem nyújt hatásos védelmet, mert mind a visszavetett, mind pedig az átbocsátott zavaró hullámrészek áram- és feszültségamplitudói még mindig az ere-15 deti hullám megfelelő amplitúdóinak felével egyenlőek. Az ohmikus ellenállást lényegesen meg kellene változtatnunk, ha az átmenő hullámot kisebbíteni akarjuk, de ekkor az energia tetemes abszorpciójá-20 nak előnyét vesztjük el és a berendezés működése megint az 1. és 2 ábrában Kitüntetett berendezéséhez közelednék. A jelen találmány tárgya már most oly védőberendezés, amely mindegyik zavaró 25 hullámot egészen abszorbálja és energiáját Joule-féle melegre változtatja át, anélkül, bogy reflektálná, vagy a másik vezetékbe átbocsátaná. E berendezéshez nem elég csak önindukciót és ellenállást, vagy 30 csupán csak kapacitást és ellenállást használni, ellenben mind a három említeti elemet, úgymint a koncentrált önindukciót, a koncentrált kapacitást és a vezeték karakterisztikájához mért ohmikus el-35 lenállást, a vezetékben közel egymáshoz,, egyszerre kell alkalmaznunk. Ohmikus ellenállásra a berendezésben azért van szükség, mert tetszőleges szabálytalan hullámok energiáját kell, hogy 40 megsemmisítse. A találmány értelmében minden oly készülék ohmikus ellenállásnak tekintendő, amely villamos energiát semmisít meg, vagyis más alakra változtat át. Az önindukció és a kapacitás egy-45 idejű alkalmazását pedig ama jelenség teszi szükségessé, hogy a koncentrált önindukció a sebes feszültségihullámot általában véve ugyanazzal az előjellel, ellenben a koncentrált kapacitás fölcserélt előjellel 50 veti vissza a vezetékbe. A reflektált hullám megsemmisítését szóval csak az önindukció és a kapacitás együttes hatásával érjük el, amelynek külön-külön, képzelt reflektált hullámai egymást lerontják. Ha 55 emellett az ellánállások kellő méretezésével gondunk van a belépő zavaró hullámok teljes abszorpciójára, úgy ez a védő berendezés semmiféle zarvaró energiát sem bocsát többé át. Az elmélet szerint ez a kedvező eset akkor áll be, ha az ohmikus ellen- 60 állás — a védő berendezés sajátszerű fölépítésétől függetlenül — mintegy a védendő vezetékihurok karakterisztikájával egyenlő. Az 5. ábrában a találmánynak megfele- 65 lően létesített berendezés van jó hatású kivitelben föltüntetve. A védendő gép (1) vezetékébe egy-egy, koncentrált önindukciójú (s) tekercs és utánuk a vezetékek közé a (k) kondenzátor van beiktatva. Az 70 (r) ellenállásók az önindukciós tekercsekkel párhuzamosan kapcsoltatnak. A védő berendezés a normális üzem áramot nem igen befolyásolja, úgy hogy ez az áram az önindukciós tekercseken szinte változat- 75 lanul halad át és a (k) kondenzátort mellőzve jut a gépbe. Az (1) vezetékről jövő gyors zavaró hullámok ellenben nem haladhatnak át az önindukciós tekercseken ós útjokat az (r) ellenálláson kereszítül 80 folytatják, majd aztán (k) kondenzátor által reflektálván, kénytelenek ismét az (r) ellenálláson visszafelé áthaladni. A zavaró hullám az ellenállásban egészen megsemmisülne, ha az önindukció és a kapacitás 85 végtelen nagyok volnának; minthogy azonban mind az (s) tekercset, mind pedig a (k) kondenzátort csak véges méretűre készíthetjük, a legkedvezőbb eredménytől apró eltérések jelentkeznek. Mindazonál- 90 tal a csillapító (r) ellenállást az önindukció és a kapacitás bármilyen nagyságánál mindenkor oly nagyra szabhatjuk, hogy a belépő hullámnak csak igen kis része bocsáttatik át vagy vettetik vissza a beren- 95 dezés által. A 6. ábrában hasonlóhatású, oly védőberendezés van föltüntetve, amelyben a (k) kondenzátor az >(r) ellenállással sorba, és mind a kettő az (s) önindukciós teker- 100 esek előtt kapcsoltatik az (1) vezetékek közé. A kapacitás és az önindukció által reflektált, ellenkező előjelű íhullámok egymást fölemésztik, úgy hogy a zavaró hullám egész enerigája megsemmisíthető az 105 (r) ellenállásban. Ily védő berendezéseket alkalmazhatunk akár a vezetékek végén levő készülékek előtt, akár a vezeték bármelyik pontján is, pl. szabadvezetékről kábelre való átrne- lio netben. A mindkét felől jövő zavaró hullámok megsemmisítése céljából célszerű lesz az utóbbi esetben vagy a kondenzátorokat, vagy pedig az önindukciós tekercseket ellenállásaikkal együtt kettesével 115 alkalmazni. A 7. ábrán egy ilyen berendezést látunk föltüntetve. Az (r) ellenállásokat persze