84496. lajstromszámú szabadalom • Villamos kemence

MeírjeUmt 1934. ovi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84496. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Villamos kemence. Rennerfelt Ivar mérnök Djurshelm (Svédország-). A bejelentés napja 1920. évi október hó 7-ike. Svédországi elsőbbsége 1917. évi augusztus hó 28-ika. A találmány villamos kemencékre vonatkozik és célja az, hogy villamos fényiveket aránylag hosszú testek, mint „pl. vastartók, tengelyek és másefíélék feheví-5 tésére, nemkülönben fémeknek, üvegnek, zománcnak és másefféle anyagoknak tégelyekben vagy olvasztóserpenyőkben való megömlesztésére tegyünk alkalmassá. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, 10 hogy a kemencetér közepén függélyesen vagy közelítőleg függélyesen álló elektródákat egy síkban vagy gyűrű- illetve hengeríelület mentén rendezünk el, mimellett az elektródákat célszerűen egymással pár-15 huzamosan irányítjuk. A fényívek, amelyek az elektródák alsó végei, valamint a kemencetér alsó részéből kinyúló, villamosan vezető tűzhelyfenék között fejlődnek, intenziven ható fűtőővet idéznek elő, mely 20 mindkét, illetve minden oldal felé bocsát ki hőt. A felhevítendő testeket vagy anyagokat a íűtőővbe az egyik, vagy célszerűbben mindkét oldalon visszük be. A hősugarak a behelyezett anyagot nemcsak köz-25 vétlenül, hanem közvetve is érik és pedig a kemencetér tetejéről való visszasugárzás révén, különösen akkor, ha a kemence tetejének alkalmas görbületet kölcsönzünk. Az elektródák alatt lévő, vezetően iható 30 tűzhelyfenék célszerűen szén- vagy grafitdarabból készül, mely a kemencének tűzálló anyagból, pl. karberumhól vagy más efféléből álló kiugró részére nehezedik. A kontaktusrétegnek oxidáció vagy elgőzöl-85 gés elleni megvédése céljából ezt a réteget célszerűen porított állapotban lévő grafittal vagy szénnel födjük be. A por jelenléte a fényíveknek nyugodt égését idézi elő, minthogy a por által jelentékeny ellenál-40 íást iktatunk be a fényívekkel soros kapcsolásban. Az elektródák száma főleg az áram nemétől, ezenkívül azonban a kemence alakjától is függ. Ha háromfázisú áramot használunk, úgy rendszerint három ele'ketródát alkalmazunk, mimellett, 45 ha a kemencetér hosszan elnyújtott, az elektródák száma a háromnak többszöröse. Kétfázisú áram esetére az elektródák száma kettő, vagy kettőnek többszöröse. Ha a kemencét egyfázisú, vagy egyen- 50 áramra rendezzük be, úgy két vagy több elektródát használhatunk. A kezelendő anyagnak vagy a tégelyeknek behelyezését és kiemelését megkönnyítendő, a kemencetér egyik vagy mindkét 55 végén megfelelő nyílásokat rendezhetünk el. Ha a kemence hossza igen nagy, úgy a kemencetér egyéb oldalain is alkalmazhatunk nyílásokat. Továbbá külön nyílásokról gondoskodhatunk a szén-kontaktusda- 60 rab kicserélésének lehetőtővé tétele céljából. A kemencefalak azon részeit, amelyek a fényívek [hatása alatt rendkívül nagyfokú felhevítésnek vannak alávetve, célszerűen karborundumból, zirkonból vagy (jő más alkalmas anyagokból való béléssel látjuk el. Ha káros vagy több elektródát alkalmazunk, úgy némely esetben célszerű az elektródákat nem egy síkban, hanem görbefe- 70 lület mentén, célszerűen hengerielület mentén elrendezni. A kemence ily foganatosítási alakjánál a felhevítendő anyagot az elektródák alkotta henger külső oldalán és pedig az elektródák és a hengeralakban kiképezett kemencefal között visszük be. A fényivekhez való kontaktus létesítése céljálból a kemencének centrális kiugró részét valamely alkalmas alakú széntömbbel fedjük be. Az anyagnak a kémen- 80