84455. lajstromszámú szabadalom • Fölületi gőzkondenzátor

Megjelent 1934. évi jnnins Ló 1-én. IA6TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84455. SZÁM. — Vd/1. OSZTÁLY. Felületi gázkondenzátor. Morison Donald Barns mérnök Hartlepool. A bejelentés napja 1913. évi május hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1912. évi junius hó 12-ike. Felületi gőzkondenzátoroknak teljesítménye nagy mértékben nagyobbodik, ha a levegővel kevert gőz a kondenzáló kamrába akként vezettetik be, hogy az a hűtő 5 felületek mentén egyenletes elosztási! ,és egyenlő irányú, folytonos áramban áramlik végig. Ismeretes, hogy a gőzben foglalt és a hűtő felületekhez tapadt gőznek hőszige-10 telő hatása a bevezető nyílás közelében a kondenzálódást igen károsan befolyásolja; ez a hatás az elvezető nyílás közelében oly naggyá válhatik, hogy a hűtő (felületen gőz egyáltalában nem kondenzálódik. 15 Ismeretes továbbá az is, hogy a gőz pl. valamely turbinának fáradt gőze igen nagy, másodpercenként körülbelül 160 m sebességgel áramlik és hogy ezen nagy sebességnek igen nagy kinetikai energia 20 felel meg. Oly felületi kondenzátorokban, amelyekben a gőz a hűtő felületek mentén nem áramlik egyenes irányban a bevezető nyílástól az elvezető nyílás felé, a gőz ör-25 vénylő mozgást végez, úgy hogy a gőzáramban légörvények keletkeznek, amit szabálytalan vagy zavart gőzbevezetés még inkább elősegít. Turbinahajításra hadihajóknál a kon-30 denzátornak bevezető nyílása igen gyakran oldalt vagy a kondenzáló kamrának végén van elrendezve. A bevezető nyílásnak ezen elrendezése az örvényeknek képződését igen elősegíti, úgy hogy valamely 35 levegőrészecske ismétélten áthalad egy és ugyanazon a harántmetszeten, tehát ebben ismételt hatást gyakorolva a hőátvivő felületnek hatásfokát fokozott mértékben csökkenti. 40 A jelen találmányt képező gőzkondenzátornál a gőzbevezetés akként történik, hogy a gőz a hűtő felület mentén lolytonos áramban, egyenletes elosztásban és oly irányban áramlik át, 'hogy a gőzáramnak áramvonalai függélyes vagy lejtős, az 45 alul elrendezett egy vagy több légelvezető nyílás felé irányült egyeneseket képeznek. Ily viszonyok között a légörvényeknek képződése minimális vagy teljesen meg van gátolva, ezenkívül pedig az áramló 50 gőznek kinetikai energiája is felhasználható a gyakorlati viszonyok által megszabott határokon belül arra, hogy a levegőt az alkalmazott egy vagy több elvezető nyílásba szorítsa, a szivattyú hatását tá- 55 mogassa és annak szívó vezetékében a viszonyok által megengedett legkisebb nyomásnak fenntartását lehetővé tegye. Ekkor a kondenzáló kamrában levő levegőnek normális mennyisége és annak hő- 60 szigetelő hatása igen csekély, úgy hogy bizonyos mennyiségű és hőmérsékletű hűtő vízzel több hőt lehet elvonni és kisebb hőmérsékletet, valamint nagyobb fokú vacuu'mot lehet fenntartani, mint 65 eddig. A mellékélt rajzokban az 1., 2. és 3. ábrákban ezen gőzkondenzátornak három különböző foganatosítási alakja vázlatotosan, függélyes metszetben van fel- 70 tüntetve. A gőzkondenzátornak első foganatosítási alakjánál a hosszmetszetben V-alakú (a) kondenzáló kamrába (1. ábra) a fáradt gőz az (e) gőzbevezető csőtoldaton át 75 áramlik be és a levegő, a csapadékvízzel együtt, az (f) elvezető csőtoldaton át vezettetik el a csövekkel fel nem szerelt (n) kamrából. Az (e) gőzbevezető csőtoldatot az ismert (p) lemezek osztják az (al, a2, a3, 80