84424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vassavnak és a zsírsorozat savjainak előállítására
— 8 -amelyet a következőkben ismertetünk, lehetővé teszi az imént említett hátránynak az erjesztőanyagok természetének módosítása útján való kiküszöbölését; eme, a7, 5 eddigiektől eltérő eljárás szerint a tisztított leveknek szimbiózison alapuló erjesztését foganatosíthatjuk. A szimbiózis alapján ekként erjesztett falevek a redukáló cukroknak már csak 10 nyomait tartalmazzák. Mindenesetre megváltozott azonban az erjesztés termékeinek összetétele. A vajsavval egyidejűleg, amely domináló marad, ecetsav, kevés propionsav, valériánsav és némely esetben 15 kaproinsav is képződik. Ezen eljárás fontossága nyilvánvaló, ha figyelembe veszszük, hogy 100 kg fa pl. 25 kg összcukrot szolgáltat, mely az első eljárás révén 8—9 kg mennyiségű normális vajsavat eredmé-20 nyezett volna, míg ugyanezen mennyiségű fa a szimbiózison alapuló erjesztésnél 9— 9.5 kg vajsavat és azonkívül kb. 2 kg ecetsavat és más különböző savakat szolgáltat. A szimbiózis alapján ható vajsavas er-25 jesztőanyagokat akként állítjuk elő, hogy cukros (glikoz vagy saccharoz) oldatokat, amelyekhez az ásványi só szokásos adagjait kevertük, a növényevő állatok emésztési bélbacillusaival vetünk be. Alkalmaz-30 hatjuk azonban a termőföldeken levő baktériumokat is. Egymást követő négy vagy öt erjesztés után, amelyeket 40° hőmérsékleten foganatosítunk, a tenyészetek a falevekre való behatásra kész állapotban 35 vannak. A leírt eljárásnak egyike vagy másika segélyével erjesztett leveket már most koncentráljuk. A levek koncentrálását pl. a felfogó típusú Kestner-féle elpárolog-40 tató készülékben végezzük, mi mellett a mészszulfátot lecsapódása arányában eltávolítjuk. A leveket, miután sűrű szörpszerű konzisztenciát értek el, kazánba folytatjuk és pedig célszerűen zárt kazánba, 45 hogy azt evakuálhassuk; itt a leveket hevítés útján száraz állapotba hozzuk. Végül azokat a főzőkészülék fenekén alkalmazott kiürítőszerkezettel kibocsátjuk. Már most a savak kivonását a követke-50 zőképpen végezzük: Hermetikusan elzárt, belsejében saválló készülékbe, melyhez fölül frakcionált lepárlásra szolgáló készülék csatlakozik és mely kettős fenekű hevítőtérrel, alsó kibocsátónyílással és eré-55 lyesen ható gyúrókészülékkel van ellátva, bebocsátjuk az evakuált kazánból kieresztett mészsókat, vajsavas és egyéb sókat; egyidejűleg ezen sókhoz meghatározott mennyiségű kénsavat vagy sósavat keverünk az illó organos savak felszabadítása 60 céljából. Ez a savmennyiség megegyezik áz oldatban levő mészmennyiséggel, amelyet előzetes vegyelemzés révén állapítottunk meg. Az anyagot szétdörzsölés közben hevítjük és frakcionált lepárlás útján 65 felfogjuk az ecet-, propion-, vaj- stb. savakat. Minthogy a sósav és kénsav jelenleg drágák, célszerű nátriumbiszulfátot hasz- ' . nálni, mely a salétromsav gyártásánál ér- 70 téktelen hulladékot képez. Ezt a nátriumbiszulfátot langyos vízben telítésig feloldjuk és equivalens mennyiségben az evakuált kazánból jövő organos mészsókhoz keverjük, mire az imént leírt módon a le- 75 párlást végezzük. Ez a kezelés lehetővé teszi a szilárd és gázalakú melléktermékek visszanyerését. 1000 kg fahulladék, mely 25—30% cukrot szolgáltat, 700—750 kg cellulozatartalmú 80 anyagot hagy vissza, amelyeket nyomás alkalmazásával és különleges kemencékben foganatosított kiszárítás után gőzfejlesztésre és különböző hevítési célokra használunk fel. 85 Másrészt a redukáló cukornak vajsavvá való átalakítására vonatkozó egyenlet szerint : CeHiaOo = CÍHsO* + 2C02 + 2H, kapunk g0 48.9 vaj savat 48.9 szénsavat 2.2 hidrogént 100.0 vagyis egy tonna fánál, mely 250 kg cuk- 95 rot szolgáltat, szénsav 120 kg hidrogén 5.5 kg A szénsav ezen aránya a gyakorlatban pontos, minthogy itt hozzá kell adni azt a 100 szénsavat, mely az erjesztésre szükséges mészkarbonát bomlásából ered. Ez a nagy szén-savmennyiség könnyen nyerhető viszsza, minthogy anaerobiás erjesztésről lé: vén szó, zárt edényekben dolgozunk. E cél- 105 ból a gázokat a kádak fölött szívóventilátor segélyével kiszívatjuk és telített nátriumkarbonát-oldattal megtöltött, kígyócsövek segélyével hevített üstökbe vezetjük. Itt nátriumbikarbonátok képződnek, 110 amelyeket forralással bontunk szét; a keletkezett szénsavat felfogjuk, folyósíthatjuk és palackokban tárolhatjuk. Felfoghatjuk a hidrogént is, amelyet szintén palackokba komprimálhatunk és 115
