84424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vassavnak és a zsírsorozat savjainak előállítására
Megjelent. 193 4, évi junius hó 90 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS $4424. OSZTÁLY. —IVh/1. SZÁM. Eljárás vaj savnak és a zsirsorozat savjainak előállítására. Lefranc & Cie. Páris. » A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1921. évi szeptember hó 26-ika A zsírsorozat savjainak, mint pl. a hangyasavnak, ecetsavnak, propionsavnak, viaj savnak, valérdánsavnak, kaproisavnak stb. előállítására számos anyag használ-5 ható fel, amelyek növényi hulladékokból vagy állati eredetű hulladékokból származnak. Az első esetben fűrészporról, fakéregről, aprórizsről, fatuskókról, szőlő vesszőkről, levelekről, páfrányról, külön-10 böző szárakról stb., a második esetben pedig vágóhídi, bőrgyári, gyapjiifeldolgozási stb. maradékokról van szó, sőt elmehetünk a legkülönbözőbb ürülékek felhasználásáig is. 15 A jelen találmány oly eljárásra vonatkozik, mely lehetővé teszi fahulladékoknak, nevezetesen fűrészpornak, fakéregnek, tuskóknak stb., vagyis bőségesen rendelkezésre álló és aránylag olcsó anyagok-20 nak a vajsav előállítására való felhasználását. A találmány szerinti eljárásnak egyik fontos jellemző sajátsága abban áll, hogy miután az említett cellulozatartalmú 25 anyagok segélyével cukros leveket állítottunk elő, ezen leveket szimbiózisén alapuló erjesztésnek vetjük alá, pl. azáltal, hogy erjesztőanyagok gyanánt oly cukros oldatokat használunk fel, amelyekhez ásványi 30 sók szokásos adagjait kevertük és amelyeket a növényevő állatok emésztési bélbacillusaival, vagy a termőföldben levő bacillusokkal vetettünk be; az erjesztés ezen sajátos módja lehetővé teszi az összes re-85 dukáló cukroknak zsírsavakká, különösen pedig vajsavvá való szétbontását. Az eljárás egyéb jellemző sajátságait az alábbiakban ismertetjük. Az eljárás foganatosítási módja a következő: A fahulladékokat mechanikailag 40 a lehető legfinomabb és legegyenletesebb porrá aprítjuk fel. Szükség esetén a maszszát meleg vagy hideg vízáram segélyével kimossuk, oly célból, hogy a cserzőanyagokat, a gyantákat és a hasznavehetetlen 45 oldható anyagokat kiküszöböljük. Ennek megtörténtével hidrolízist végzünk; ezen célból a falisztet, illetve pépet, melyet kimostunk, gyúrás útján oly víztartalomra hozzuk, mely a száraz kiindulási anyag 50' súlyának két-ötszöröse között váltakozhatik. Ehhez a vízhez előzőleg oly mennyiségű szénsavat adunk, mely ugyanezen anyag 2—5%-ának felel meg. A szét dörzsöléssel homogénné tett masszát erélyesen 55-ható keverővel felszerelt autóklávába viszszük. Magától értetődik, hogy ennek a készüléknek minden belső részletében tökéletesen savállónak kell lennie. A főzést megindítjuk és a mozgásban 60 levő pép belsejébe 170° hőmérsékletű gőzt bocsátunk be, egészen 7—7.5 kg nyomásig. Mihelyt ezt a hőmérsékletet és nyomást elértük, a gőzt expondáltatjuk és a nyomás lecsökkenése után a készüléket eva- 65 kuáljuk. Ezeket a műveleteket a lehető leggyorsabban kell foganatosítani. A gyakorltaban ez kb. félórát vesz igénybe. A masszát zománcozott vagy ólombéléssel ellátott gyúrókészülékbe visszük. A 70 massza erősen savas. A hidrolízis tényleg oly összetett organikus savak felszabadításával, illetve képződésével járt, amelyek a kénsavtól származó kezdeti aciditást 15—25%-ra növelik: e savfölösleg tehát kö- 75-zömbösítendő. A közömbösítést a gyúrókészülékben foganatosítjuk, amelyet ezen célból megindítunk és az erélyesen szét-
