84412. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyálló cigarettahüvelykészítő gépek számára

Megjelent 1934. évi junius hó 43 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84412. SZÁM. — Xlll/d. OSZTÁLY. Hüvelyolló cigarettahüvely készítőgépek számára. Lerner Frigyes mérnök és gyáros Wien. A bejelentés napja 1921. évi március hó 9-ike. Ausztriai elsőbbsége 1918. évi december hó 13-ika. A hüvelyolló a nyomólemez felől hozzá­vezetett, .a hüvelyek előállítására szolgáló papiroscsík elvágására szolgál és a jelen­leg szokásos hüvelykészítő gépeknél úgy 5 van szerkesztve, hogy hosszabb hüvelyek előállításánál a szopókakészüléket az olló­tól a göngyölítőbak felé kell eltolni és az olló meghajtó excenterét is ki kell cse­rélni, ami tekintélyes szerelési munkát 10 igényel és természetesen a gép hosszabb megállásával jár. A jelen találmány ezt a hátrányt azáltal küszöböli ki, hogy a tudvalevőleg vágó­mozgása alatt a vándorló papiiroscsík se-15 bességével előretolt olló járatkezdetének helyzete áthelyezhető, úgy hogy a ké­szüléknek kü l önb öző hü v e 1 y h o ss z a kh o z való alkalmazkodása a szopókakészülék el­tolása nélkül, illetve ennek változatlan 20 helyzeténél mehet végbe. Emellett a be­rendezés olyan, hogy a meghajtó szervek is, melyekről az olló ide-oda menő és vágó mozgását levezetjük, szintén megtartják helyzetüket és csupán a meghajtó szervek 25 mozgását az ollóra átvivő szervek hossza változik. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját szem­lélteti. Az B0 1—3. ábrák a hüvelyolló oldalnéze­tét, fölülnézetét és az 1. ábra baloldala, fe­lőli előlnézetét tünteti fel. A 4. ábra metszet az 1. ábra A—A vo­nala szerint. 85 A 3. ábrában, a könnyebb szemlélhető­ség okából, a hátul fekvő és a 4. ábrában látható részek el vannak hagyva. Az (A) csuszka (a) felépítményében (1. ábra) elrendezett forgáscsappal ellátott (0 (t, t) olló (3. ábra) két mozgását a (w) hajtótengelyen (2. ábra) elrendezett, (4) íorgattyúcsapokkal felszerelt bütykös (0) tárcsáról vezetjük le. Az (A) csuszka meg­hajtása az egymásban vezetett és (5) szo­rítócsavarral rögzíthető két részből álló 45 (n) tolórúd közvetítésével a (4) forgattyú­csapokról történik, mely tolórúd (7) csap segélyével az (A) csuszkához csuklósan \an hozzáerősítve. A vágómozgást a kétkarú (M) emelőtől 50 kapja a (t) olló, mely emelő az (A) csusz­kán elrendezett, két vagy több (6) szem­párt tartalmazó (9) bakban van ágyazva. Az (M) emelő jobb karja állítható (p) kö­nyökön (0) bütykös tárcsa alá nyúló (P) 55 futógörgőt hord (4. ábra). Az (M) emelő baloldali (m, m) karja villás, mely villa a (t) ollókat vivő (a) bakot körülfogja. A villavégeken (v) görgők vannak elren­dezve, melyek kétoldalt az (f) vonórugó- 60 val összekötött (3. ábra) ollófarkok alá nyúlnak. Az (M) emelő a (9) ágyazóbak (6) szem­párjaival korrespondeáló két vagy több, azonos fekvésű furattal van ellátva, úgy 65 hogy a (d) lengési csap (1. és 2. ábra) a (9) csapágybak különböző (6) szempárjaiba, illetve az (M) emelő furataiba bevezet­hető. Az (0) bütykös tárcsa állandó forgása- 70 nál az (A) csúszka ide-oda menő és az (M) emelő lengő mozgást végez, mely a vonó­rugóval karöltve a (t, t) ollót működteti. Ha a (t, t) olló, illetve az (A) szán já­ratkezdetének relatív helyzetét a göngyö- 75 lítő bakhoz képest változtatni' akarjuk, az (5) és (8) szorító csavarokat lazítjuk, az ollót, illetve az (A) csúszkát a kívánt távolságra beállítjuk és ezzel együtt az (n) tolórúd hosszát is megfelelően változ- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom