84384. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gazdasági trágya- és takarmány erjesztésére és ehhez csatlakozó tárolására

Megjelent 1934. évi ju nius hó 326 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84384. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Berendezés gazdasági trágya és takarmány erjesztésére és ehez csatlakozó tárolására. Krantz Fritz mérnök München és Dr. Krantz Heinrich igazgató Bad Nauheim. A bejelentés napja 1922. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi november hó 15-ike. A gazdaságokban leginkább használatos erjesztőkamrák ós szilók az üzemvezető­séget különösen az erjedési folyamat egyenletes és céltudatos befolyásolása te-5 kintetében! nagy nehézségek elé állítják; ezen nehézségek jelentékenyen megnöve­kednek, ha az erjedési anyag mennyisége és ennek folytán az általa igényelt tér, ne­vezetesen ezen tér alapterülete bizonyos 10 mértéket meghalad. A következiőkben leírt berendezés lehe­tővé teszi az erjedési folyamatnak mesz­szemenő tudatos vezetését. Az ismert er­jesztési kamrákkal ellentétben ezen be-15 rendezés a gazdasági trágya erjesztésére és tárolására is különösen alkalmas, mi­után jelentékenyen kisebb költséget igé­nyel és az üzem szükségleteinek jobban megfelel, különösen ami a kezelendő nagy 20 anyagmennyiségeket, valamint azok be­adagolását és eltávolítását illeti. Az erjesztési anyag beburkolása (1. ábra) alakítás, veszteségek elleni megvédés és kifelé való elzárás céljából az (1) falak 25 segítségével történik, melyek egyenként helyezhetők be és a berendezés megtöltése után •egyenként eltávolíthatók (1. igény­pont), úgy hogy a berendezés elhagyja az építés azon alapelveit, jnelyek eddig az 80 erjesztésnél ós a helyszínen való, az er­jesztéshez csatlakozó tárolásnál alkalmaz­tattak. Ilyen berendezéseknél eddig a nedves­ségtartalomra és az erjesztési anyag fo-35 lyadékkiválasztásaira, valamint a nem kívánatos légbehatolásra való különös figyelem és végül a szükségeit nyomó­szilárdság, tekintetbevétele lehetőleg kom­pakt építési módra (vasbeton, szilárd fa­lazat, földbe ásott gödrök alkalmazására) 40 vezetett, mely építési módok hátrányait (a megnehezített kiürítés, a nagy építési költségek) mint elkerülhetetleneket vették számításba, míg az egyébként ismeretes mozgatható falak alkalmazása esetén ezen 45 hátrányok kiküszöböltetnek. Nagyobb telepeket előnyösen szintén egyenként behelyezhető és egyenként el­távolítható (2) közbenső falak segítségével (3) cellákra osztjuk, melyek keresztmetszete 50. aránylag kicsiny (2. igénypont); mind­egyik cellát elkülönítetten tölthetünk iíhíí erjiesztési anyaggal. A közbenső falak, melyek a behelyezett erjesztési anyagot a később megtöltendő szomszédos cellától 55 elhatárolják eltávolíttatnak, ha új er­jesztési anyagot építünk a cella mellé, illetve legkésőbb akkor távolíttatnak el, ha a csatlakozó cella erjesztési anyaggal megtöltetett. 60 A külső falak és a közbenső falak elő­nyösen szabványos (4) egységekből állít­tatnak össze. Kisebb telepeknél legalább is a telep keskeny oldalán a falak ezen megosztása elmaradhat. A közbenső 65 falak megosztása lehetővé teszi, hogy a szabványos részdarabok (alulról felfelé) a töltés előhaladása arányában helyeztesse­nek egymás fölé és különösen hogy (alul­ról lelteié) sorban eltávolíttassanak, asze- 70 rint, hogy a következő cella töltése mily mértékben halad eőre. A falak mozgatható részek, pl. az (5) nyílásokba helyezett (6) cölöpök, a (7) ha­ránttartók és a (8) gerendák által tartat- 75. nak, melyek az erjesztési anyag oldal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom