84376. lajstromszámú szabadalom • Rázó szita
Megjelent 1934. évi junius hó 326-én. MAGYAR KÍRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84376. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Rázószita. Jacquelin Armand mérnök Páris. A bejelentés napja 1921. évi december hó 21-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi december hó 28-ika. A találmány tárgya rázó szita olyan különleges elrendezéssel, melyek alkalmasak az ipari szitálás feladatának technikai és gazdasági szempontból való igen kielégítő 5 megoldására. A szita egyetlen vízszintes tengelyre szerelt szekrényből áll, amely tengely úgy van a szekrény alatt elrendezve, hogy ezen tengelyről a szitaszövetek síkjaira 10 boosájtott merőlegeseknek talppontjai a szitaszövetek lyukazott felületein kívül esnek és ezen szitaszövetek előtti széle felé, mimellett mellső irány alatt azt az irányt értjük, amely irányban a termékek 15 a szitaszöveteken mozognak. Az 1. ábrán feltüntetett vázlatos rajz egy foganatosítási példát tüntet fel: (A, B) a szita szövetének lyukasztott felületeit mutatja, (0) a szita vízszintes rezgési ten-20 gelye; (O)-ból az (A, B) síkra bocsájtott merőleges (H) talppontja kívül esik az (A, B) lyukazott felületen és pedig a szitaszövet mellső széle felé. Az a (C, F) sebesség, amellyel az (A, B) 25 szitaszövetre helyezett (C) testet a rezgő mozgás ellöki, merőleges irányú a rezgés (O, C) sugarára és ezzel a sugárral arányos nagyságú. Ha a (C) testet (B) tői (A) felé mozgatjuk, tehát a szitaszövet 30 hátsó részétől annak mellső része felé, a test elhajítási sebessége és ezen sebesség vízszintes elhajlása is fokozatosan csökken. Ezen két okból, melyeknek hatásai összegeződnek, az (A, B) szitaszövetre he-85 lyezett darabok elhajítási sebességének függőleges alkotója rohamosan csökken, olyan arányban és értelemben, amint a darabok előre haladnak. Másrészt a 2. vázlatos ábra, amelyen 40 két (A, B) és (Al, Bl) szitaszövet van feltüntetve, mutatja, hogy a két (C, Cl) darab, mely az (A, B), illetve (Al, Bl) szitaszövetek közepén vannak ós ugyanazon (O, C, Cl) sugáron fekszenek, elhajítási sebességének (C, F), illetve (Cl, FI)- 45 nek ugyanaz az iránya, de más a nagysága, miután azok a szitaszöveteknek az (0) rezgési tengelytől való (O, H), illetve (01, Hl) távolságával arányosak; mondhatjuk tehát, hogy a feltüntetett elrendezésnél az 50' ugrások közepes nagysága, melyekkel az anyag a szitaszövetek bármelyikén előre halad, annál kisebb, minél közelebb van az illető szitaszövet a rezgési tengelyhez; tehát amint a szitaszövet nyílásai kiseb- 55-bek és az közelebb van a tengelyhez szerelve. A találmány iigy az előbbiekben leírt szitának a rezgéscsillapító berendezésére, mint ezen szita különböző foganatosítási 60' alakjaira vonatkozik. A mellékelt rajzokon a találmány szerinti berendezések több foganatosítási alakja van példaképpen feltüntetve. A 3. ábra a szita összelrendezését hossz- 65-metszetben tünteti fel; a 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra 4—4 vonala szerint; az 5. ábra a szita oldalnézete; a 6. ábra az összelrendezés .alaprajza. 70 A szitának (1) hasábalakú szekrénye van, amely két háromszögletű (3) lábbal az egyetlen (2) rezgési tengelyre támaszkodik. A szekrény falai tartják a (4, 5, 6, 7, 8, 9 75 stb ...) lyukazott bádoglemezeket. Ezek a lemezek, amelyek egyinásfölé vannak helyezve, sík vagy gyengén ívelt felületet alkotnak és alsó <14, 15, 16, 17, 18, 19 stb...) széleik egymással szemben el vannak tolva, 80
