84355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzott wolfram drótok előállítására

gébb deformációt szenvedtek. Ennek megfelelőleg a kristályátalakulás különböző hőmérsékleteknél és különböző gyorsasággal veszi kezdetét. Magyarázás cél-5 jából egy húzott drót hosszúra nyújtott szálait a kristályátalakulásra való hajlandóságuk tekintetében, mint, egymáshoz illeszkedő kjg kristályok láncolatát tekinthetjük, melyeknek átmérője kb. a 10 szálnak az illető helyen levő vastagságának felel meg és melyek nagyságuk szerint különböző hőmérsékleteknél fognak visszakristályosodni. Más vélemények szerint feltehetjük, hogy a legkisebb ré-15 szecskék, alakváltozásuk szerint, különbözőképen vannak elosztva, tehát a térbeosztásban különböző mértékben vannak eltorzítva és ennek következtében különböző mértékben törekszenek arra, hogy 20 kristályátalakulás folytán ismét merőleges térbeosztást foglaljanak el. Ezen ismert jelenségek képezik az alapját a következőkben kifejtett szempontoknak annak okairól, hogy miért nem 25 sikerült eddig húzott woliframdrótban tervszerűen valamely kívánt strukturál létrehozni. Evvel nem óhajtjuk azt mondani, hogy ez az egyedüli és helyes mód a találmány hatásának megmagyaráza-80 sara. Wolframdrótok kiizzításánál, melyeket pl. elektromos izzólámpák világító testéül használunk fel. a drótokat vagy egész hosszúkban szabályosan hevítjük 35 föl, vagy pedig ismeretes eljárás szerint fokozatosan meleg helyen vezetjük át. 'Az egész drót kiizzításánál ennek nagyrészei egyidejűleg ugyanazt a hőmórsék' letet érik el. Itt-ott kristályok növésnek 40 fognak indulni és, pedig a szálak vastagsága és a kérdéses helyen való elhelyezkedésük és a szomszéd szálak tulajdonsága szerint az egyik kristály gyorsabban, mint a másik; a véletlentől fog 45 függni, hogy egy bizonyos térben számos kristály körülbelül egyenlő nagyságot fog-e elérni, vagy hogy egyesek túlsúlyt érnek el, a többieket felszívják és így helyenként .rendellenesen nagy kristályok 50 állnak elő. A drótnak egy meleg helyen való keresztülhúzásánál egyenletes hőmérsékletű felület fog előállni, mely a hevítés módja szerint általában egy íorgási paraboloidhoz lesz hasonlatos, mely 55 a mozgatóberendezés irányában. vagy ellenkező irányban úyilik. Az izzítp .zónán átvezetett drót különböző hőmérsékletszakaszaiban az egyenlő hőmérséklet i'eliilete különböző alakú lehet; sőt ugyanazon drót. különböző hőmérsékietszaka- 60 szaiban ezen felületnek legmagasabb pontja a sodrony tovavezető irányában vagy az ellenkező irányban fekhetik. Ha pl. az egész keresztmetszetet kitöltő hosszú kristályból álló képződmény álli- 65 tandó elő, akkor a kisajtolt szálnál, mely közelítőleg egyenlő nagy és mindenesetre egyenlően kevéssé eltolt részecskékből áll, a drót középtengelyének vonalában növekvő kristálycsíra van előnyben, vagy 70 pedig egy a szélen vagy ennek közelében felnövekvő kristálycsíra van előnyben a hevítés módja szerint, mivel maga mellett ugyanazon keresztmetszetsíkban, csakis meglehetősen egynemű részecs- 75 kéket talál, melyek, minthogy alacsonyabb hőmérsékleten vannak, még nem kristályosodtak, illetve még nem kristályosodtak vissza, tehát kisebbek és melyeket, tehát valamennyit felszívhat. A 80 húzott drótnál ellenben gyakran elő fog fordulni, hogy a növekvő kristály majd itt, majd ott egy másikra bukkan, mely előző keletkezése következtében már alacsonyabb hőmérsékletnél növekedett és 85 állandóbbá vált, megnövekedett és most már maga is tovább nő, a megérkező , kristállyal szétválasztó felületet képezve, így a húzott drótnál általában csak nagyon rendellenesen hosszú kristályok 90 képződnek. A találmány szerinti, a következőkben leírt eljárás azt eredményezi, hogy a húzott drótban a kristályosodás bizonyos előnyös vonalakban, oszlopokban, felüle- 95 teken, rétegekben végződik, vagy előre halad, vagy nagyon erős, vagy hogy bizonyos vonalakban stb. kristályosodási akadályok vannak jelen, miáltal a drótban meghatározott struktúrák képződését ér- 10i jiik el. A találmány szerinti eljárás értelmében a drót előállítására kiindulási testek gyanánt sajtolt vagy szilárdított hossztesteket használunk, melyek kereszt- 101 metszetében rétegek vannak jelen; ezen rétegek a rúd főtömegétol és szükség ,, esetén egymás között is különbözők, ínég ' pedig vegyi, vagy fizikai tulajdonságaik vagy alkatrészeik összetétele tekinteté- m ben s az alkatrészek minősége, mennyiségi viszonya, vagy tulajdonságai tekin- .,-. tetében. Az összes keresztmetszetek általában a darab egész hosszán egyenlők