84355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzott wolfram drótok előállítására

Megjelent 1934. évi junius lió 206-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAÖ SZABADALMI LEIRAS 84355. SZÁM. — VU/h. OSZTÁLY. Eljárás húzott wolfram drótok előállítására. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég* Beilin. A bejelentés napja 1921. évi április hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi május hó 7-ike. A húzott wolframdrót tudvalevőleg közvetlenül azon mechanikai megmunkálás után, mellyel előállíttatott, nagyon hosszúszálú struktúrával bír, mely erős 5 íelhevítésnél szokásos értelemben vett kristályos strukturába megy át. Ez az átalakulás különböző gyorsasággal és különböző módon megy végbe. Az erősen felhevített drót tartós strukturája, ha ez 10 alatt azt a strukturát értjük, mely vagy egyáltalán nem, vagy csak igen lassan változik, rendkívül különböző és majd finomabb, majd durvább párhuzamos tengelyekkel bíró, vagy hosszában nyújtott 15 kristályokat mutat, majd sugárirányban kiképezett kristályokat, továbbá olyan kristályokat is, melyek a drót keresztmetszetét többé-kevésbbé teljesen kitöltik és oly hosszúra nyúlnak, hogy hosszúsá-20 guk a drót átmérőjét többszörösen túlhaladja; néha a struktúra a drót közepén különbözik a szélső rétegek struktúrájától. A különböző strukturák gyakran szabálytalanul, vagy többé-kevésbbó sza-25 hályosan is váltakoznak. A strukturát sokféle körülmény, mint pl. a kiindulási anyag tulajdonságai, a megmunkálás alatti mechanikai-, chemiai- és hőbehatások s hasonlók szabálytalan módon be-80 folyásolják. A drót fizikai tulajdonságai és evvel felhasználhatósága is a struktúrától nagy mértékben függ. Jelen találmány célja húzott wolframdrótból tervszerűen oly testeket előálli-85 tani, amelyek tartós strukturául oly struktúrákat mutatnak, melyek ösmert eljárások alkalmazásánál csak szabálytalanul lépnek fel. Az eljárás elsősortan a metallográfia irodalmából ismert következő jelenségekre és feltevésekre 40 támaszkodik. Fémes képződményekben, melyek nem mechanikusan deformált kristályokból állnak, meghatározott, általában a kristályok nagyságának csökkenésével csök- 45 kenő hőmérsékleteknél a kristályok növésnek indulnak, mikor is általában a nagyobbak a kisebbeket felszívják és a fémben különösen a részecskék nagyságában fellépő egyenetlenségek, de más 50 fizikai és chemiai természetű eg:/ene!lenségek is okozói lehetnek igen erős helyi vagy általános szemcsenagyobbodásoknak; emellett körülmények összetalálkozj'isa által bizonyos hőmérsékleteknél 55 rendkívüli szemcsenövekedés léphet fel, míg magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletnél kisebb kristályok képződnek. Különösen határrétegeknél lépnek fel rendkívüli kristályképződmények. Lénye- 60 gében azonban a kristályok átalakulása inkább függ a hőmérséklettől, mint más okoktól. Mechanikusan megmunkált fémekben kristályátalakulás megindulása ás gyor- 65 sasága jelentékeny mértékben függ a megmunkálás fokától és pedig úgy, hogy a hőmérséklet, melynél az átalakulás bizonyos helyen fellép, annál alacsonyabb, minél erősebben volt ez a hely mechani- 70 kailag deformálva. Minden kristárycso- . . portokból álló deformált darabban ár nem tekinthető elosztásban oly helyek foglaltatnak, melyek erősebb vagy gyen-