84343. lajstromszámú szabadalom • Szelep mozdonyok segéfúvócsöveihez

Megjelent 1934. évi ju nius li ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84343. SZÁM. — Y/c. OSZTÁLY. Szelep mozdonyok segédfúvócsőveihez. De Grahl Gustav építési tanácsos Berlin-Schöneberg. A bejelentés napja 1921. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi január hó 29-ike. Mozdonyoknál alkalmaztak már oly segédfúvóesövekét, melyek a mozdonyve­zető állásáról menet közben és álló moz­donynál szelepszerkezet útján működtet-6 hetők. Ilyen segédfúvócsöveknek előnye azok szerkezeti egyszerűsége, míg hátrá­nyuk az önműködő hatás hiánya. Ezzel szemben ismeretesek segédfúvócsövek iszámára való oly szelepek, melyek a 10 szabályozó elzárásánál differenciácils dugattyú útján önműködően helyeztet­nek üzembe. A két szerkezet előnyeinek egyesítése végett minden mozdonyon rendszerint mindkét szerkezetet alkal-15 mázzák. A találmányt oly berendezés képezi, mely a szabályozó zárásánál a fúvócső­hatásnak önműködő megindulását egy­szerű eszközökkel teszi elérhetővé és mely 20 úgy mechanikai uton hozható működésbe és működésen kívül, mint önműködő ha­tással is tartható üzemben. A mellékelt rajzon a találmányt képezg berendezésnek egy íoganatosítási alakja 25 különböző üzemi helyzetekben van fel­tüntetve. Az 1. ábra a szelepet zárt helyzetben mu­tatja. A 2. ábra a szelepnek menet közben való 80 oly beállítását szemlélteti, mely önmű­ködő nyitást tesz lehetővé. A 3. ábra a szeleporsónak a 2. ábrán fel­tüntetett helyzeténél a szelepet nyitott helyzetben mutatja. A 85 4. ábra a szelepnek lehető legnagyobb nyitását tünteti fel. Az 5—7. ábrán a mozdonyvezető állóhelyén alkalmazott beállító emelőnek helyzeteit tüntettük fel, a fúvócső szelepének külön­böző üzemi állapotaiban. Emellett az 40 5. ábra a szelep zárt helyzetének (1. ábra) felel meg; a 6. ábra a beállító emelőnek oly helyze­tét mutatja, melyben a segédfúvócső a 2. és 3. ábrának megfelelően önműkii- 45 dően állítható be; a 7. ábra a 4. ábrához tartozó emelőállást szemlélteti. A 8. ábra a találmányt képező szelepnek elölnézete, míg a 50 9. ábra a fúvócső szelepének a moz­donyon) való elrendezését tünteti fel. A fúvócsőnek (1) tokjában a (2) differenciális dugattyú eltőlhatóan van ágyazva és pedig oly módon, hogy na- 55 gyobbik dugattyúfelületének hátsó olda­lára a (3) csatlakoztató osőtoldatnál vég­ződő összekötő vezetéken át a tolattyú-S'zekrényben uralkodó gőznyomás hat, míg a differenciális dugattyúnak kisebb 60 mellső felülete a (4) csatlakoztató csőtol­daton át a mozdonykazánban uralkodó gőznyomás hatása alatt áll. A nagyobbik dugattyúfelület mögötti térből a levegő az (5) csatlakoztató csőtoldaton át távoz- 65 hat. A menetközben a tolattyúszekrény­ben fellépő gőznyomás, mely az említett módon a nagyobbik dtigattyúfelületre hat, a szelepnek zárását idézi elő (2. ábra). Zárt szabályozónál (álló vagy üresen járó 70 mozdonynál) viszont a szelep nyílik, mert a tolattyúszekrény oldalán nincs ellen­nyomás. Ennek következtében a 3. ábrán feltüntetett helyzetben a fúvócső műkö­désbe lép. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom