84342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjúszerű fonat előállítására viskoseoldatokból
Megjelent 1934. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J|PM® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84342. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Eljárás gyapjúszerű ionat előállítására viskose-oldatokból. Glanzfáden Aktien-Gesellschaft cég- Petersdorf. Pótszabadalom a 78007. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1919. évi december hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1918. évi augusztus hó 15-ike. A törzsszabadalomban oly eljárás van védve, amelynél gyapjú-, gyapot- vagy selyemkócszerű fonatot, vagy hasonló tulajdonságú más képződményt állítunk elő, 5 amennyiben az oldásra felhasznált cellulosát szénkéneggel való kezelése és feloldása előtt oly csekély mérvű hydratizálásnak vetjük alá, hogy a fonat nem kapja meg a műselyem jellemző erős fényessé-10 gét. A kapott termék inkább csak a gyapjú enyhe fényét mutatja és legfeljebb csak a természetes selyem tompított fényét éri el. A fonat karekterisztikumát az egyes szálak finomsági foka határozza meg, 15 amennyiben a durvább és középfínomságú szálak gyapjúszerűek lesznek, ellenben a legfinomabbak külsőleg tökéletesen hasonlóak a természetes selyemhez. A celluloseoldatoknak a törzsszabada-20 lom szerint való fonásánál kitűnt, hogy az oldatokat nem mindig sikerül egyenlő jó minőségben előállítani, mert a belőlük készített fonat bizonyos körülmények között kisebb szilárdságot mutatott. Pontos vizs-25 gálatokból kitűnt, hogy ily esetekben az alkalmazott celulosénak nagyobb volt az oxidációképessége vagy pedig a nátronlúg alkalmatlan összetételű volt, amennyiben még káros hatású anyagokat, pl. konyha-30 sót szokatlan nagy százalékarányban tartalmazott. A cellulózénak szándékolt korlátolt mértékű hydratizálása helyett ez esetben, különösen a légköri levegő hatása alatt a cellulose oxidálódik, aminek folyo-35 mánya többé-kevésbé gyengébb fonat. Ezért az oxidálódás ezen veszélyét el kell hárítani. Hatásos szernek bizonyult aránylag kis mennyiségű oly rekukáló anyag, amely az oldatok egyensúlyi állapotát nem zavarja 40 Különösen ajánlatosak e célra pl. azok a cukorfélék, amelyek nátronlúgban oxigén felvétele közben szénoxiddá égnek el. A cellulosét veszélyeztető oxidálás ezen szer alkalmazása esetén kizárólag a könnyen 45 bomló cukrot éri, míg a keletkező szén- ' dioxid a sejtanyagnak oxidáló befolyások ellen további védelmül szolgál. A redukáló anyagok már a nátroncellulose előállítására való merítő fürdőben al- 50 kalmazhatók, de a merítő fürdőknek szokásos többszöri használatánál már ezekben képződnek redukáló anyagok ugyanazon hatással. Az említett szer leghatásosabbnak bizo- 55 nyul a szulfitált cellulosénak higított lúggal való feloldásánál úgy, hogy a reakcióhoz. val. anyagokat előnyösen ebbe a lúgba adagoljuk. Ily módon sikertelenség ki van zárva. 60 Minthogy a redukáló anyagokat kizárólagosan • r | náato szerként alkalmazzuk, de azoknak nem az a rendeltetésük, hogy a kész fonat alkatrészét képezzék, már körülbelül 5% cukor a száraz 65 cellulose súlyára számítva, elégséges. A kellő mennyiség mindenkor a cellulose és a nátronlúg állapotához képest határozható meg. Az eljárás tehát céljára és kivitelére 70 nézve lényegesen eltér a 417568. sz. francia szabadalomban ismertetett eljárástól, amely szerint pl. 162 g cellulose 196 g 50%-os glicerinnel kevertetik a végből, hogy az érlelt viskoseoldatokból előállított 75 erősen fénylő műselyem nagyobb lágyságot és rugalmasságot nyerjen. Ha ily nagy mennyiségű idegen anyagot
