84326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogéntartalmú vegyületek előállítására humozus vagy szerves nitrogéntartalmú anyagokból

Megjelent 1934. évi junius lió 83-én. MAGYAR KIRÁLYI S^flJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84326. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás nitrogéntartalmú vegyületek előállítására humózus vagy szerves nitrogéntartalmú anyagokból. Max Ow-Esching-en vegyész Wien. A bejelentés napja 1922. évi december hó 4-ike A találmány tárgyát egy oly eljárás képezi, amelynek segélyével a nitrogént tőzegből, barnaszénből, vagy egyéb nitrogéntartalmú anyagokból vízben oldható 5 alakban oldjuk ki ós ammonvegyületekké dolgozzuk fel. A visszamaradó tőzegrészek épÍLgy dolgozhatók fel, mint maga az eredeti alakú iőzeg, miközben a víztartalom igen köny-10 nyen eltávolítható, tekintettel arra, hogy az kolloidális .jellegét már elvesztette. Az új eljárás nyújtotta előnyök abban állanak, liogy a tőzegnek közel teljes nitrogéntartalma kivonható, míg eddigelé 15 Isokszolás útján az össznitrogéntartalomnak csak V-->—része, a Mond-gáz eljárás útján pedig, amely eddig a legjobb eredményt mutatta fel, a kokszolás útján nyert nitrogénmennyiségnek legfeljebb 20 3—4-szerese volt kitermelhető. Az új eljárás segítségével a nitrogént nem csupán tőzegből, hanem bármely humózus anyagból, pl. barnaszénből, stb., úgymint mindennemű nitrogéntartalmú 25 szerves anyagból, pl. foekáliákból, vadgesztenyéből, dögből, szaruanyagból stb. is kitermelhetjük. Az eljárás egy példakénti foganatosítási alakja a következő: 30 Felaprított tőzeget felhígított anyagok és mangánsuperoxyd adagolása mellett ca. 6—10 at. nyomás alatt kezelünk. A sav és a katalysator hatása alatt a tőzeg nitrogéntartalma közel teljes mennyiség-35 ben vízben oldható alakba megy át és azután ismert módon alkaliák segélyével kivonható. Ha a savval kezelt humózus vagy nitrogéntartalnm anyagokat száraz desztillá-40 ciónak vetjük alá, akkor közel az egész nitrogénmennyiség pyridínvegyületek alakjában a destillációstermékekbe megy át, amelyekből a pyridint ismeretes eljárások segélyével kinyerhetjük. Ha. a savval kezelt anyagokat alkalmas 45 módon neutralizáljuk, megszárítjuk és felaprítjuk, akkor nitrogéntartalmú trágyát kapunk. • A neutralizálás célszerűen vízben oldható foszfátok, pl. kalciumfoszfátokka] 50 történik, miáltal oly trágyaanyagot nyerünk, amely állandóan vízben oldható alakban tartalmazza a nitrogént és a foszforvegyületeket, miután e foszforvegyületek állandóak és így vízben való old ha- 55 tóságuk is állandóan megmarad. A találmány értelmében a nitrogént savak alkalmazása helyett különféle fémsók, nevezetesen savanyú sók segélyével nyomás alatt, vagy nyomás nélkül is elő- 60 állíthatjuk. Ez esetben az eljárás egv példakénti kiviteli alakja a következő lehet: 1. Felaprított tőzeget, vagy pl. vadgesztenyét, foekáliákat, vagy szarut savanyú 65 fémsókkal, pl. gazdaságosság okáért nátriumszulfátoldattal vegyítünk és nyomás alatt kezelünk. A fémsók hatása alatt a feldolgozandó anyagok nitrogéntartalma közel teljes 70 mennyiségben vízben oldható alakba megy át, majd alkaliákkal való kezelés után ammonsók alakjában kinyerhető. 2. A fent említett kiindulási anyagokat, pl. káliumbiszulfáttal vegyítjük és super- 75 oxydok, pl. mangánsuperoxyd adagolása közben főzzük. A további kezelés a fenti példában leírt módon történik. 3. A fent említett kiindulási anyagokat alkalmas fémsókkal (pl. nátriumbiszul- 80