84316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektrokémiai gázrakciók foganatosítására
Megjelent 1934. évi ju nius hó 63 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84316. SZÁM. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés elektrokémiai gázreakciók foganatosítására. Elektrosynthese Ges. m. b. H. cég- Wien, mint Dr. Ing-. Spiel Hugó igazgató wieni lakos jog-utóda. A bejelentés napja 1921. évi március hó 5-ike. Ausztriai elsőbbsége 1917. évi julius hó 19-ike. Elektrokémiai gázreakciók elektromos lángívvel való foganatosításánál a kivánt reakciótermék koncentrációja mindig aránylag (csekély. Ha a reakciótérben ke-5 letkező gázkeveréket elvezetjük, hogy a kibánt reakciótermóket, mely a kezdeti gázok által erősen fel van hígítva, leválaszszuk, 'úgy ehhez nagy és költséges berendezések szükségesek. 10 Ezen nehézség elesik, ha a reakcióterméket, lehetőleg közvetlenül keletkezése után, folyadékban való elnyeletés által a reakciótérből kivonjuk; ezáltal egyidejűleg •a kémiai egyensúly állandó megzavarása 15 következtében a reakciótermék utánképződését kényszerítjük ki, úgy, liogy nagyobb termelési hányadot és hatásfokot érünk el. Ezen gondolat megvalósítására irányuló kísérletek mindeddig nem vezettek ered-20 menyre. Bunet ős Badin a 16.224—1909. sz. angol szabadalmi leírás szerint szarvas elektródák felső végeire, melyek közt fényívek égnek, elnyelő folyadékokat fecskendeznek, melyek az atmoszferikus levegőből 25 képződött nitrogénoxidokat a reakcióból oldott állapotban kivonják, Hauck szerint (193.518. sz. német szabadalmi leírás) a reakciógázokat reakciófészekként szolgáló oly gáztérbe vezetjük be, mely elektromos 80 kisülések által képződik valamely folyadékon belül, úgy, hogy az elnyelő folyadék a reakciófészket egészen vagy részben körülveszi. A „Zeitschrift für Elektrochemie" 1911. évfolyamában a 217. és következő ol-85 dalon ismertetett, csak kísérleti célokra szolgáló elrendezésnél elektromos kisüléseket úgynevezett csillogóívek alakjában nyugvó folyadékoszlopok között foganatosítottak. Mindezen esetekben azonban nem elegendő az elért elnyelő hatás ahhoz, hogy 40 a várt előnyök egész imivoltukban mutatkozzanak. Jelen találmány ezt azáltal éri el, hogy gázreakcióknak nagyfeszültségű áramok által való foganatosításánál az egyik vagy mindkét elektróda vagy egy 45 segédelektróda szerepét oly elnyelő folyadék veszi át, mely a reakciótéren átvonul. Azáltal, hogy a kisülési pályák egyik végét közvetlenül az elnyelő folyadékba helyezzük és egyidejűleg a folyadék állandó 50 megújításáról gondoskodunk, a folyamat gyorsan és sokkal tökéletesebben játszódik le. Ami az eljárás foganatosítására alkalmas áramformákat illeti, nagyfeszültségű 55 egyenáramot természetesen csak azon esetekben használhatunk, ahol az elnyelő folyadék elektrolitos bomlása nein befolyásolja károsan a reakció kivánt lefolyását. Oly folyamatokhoz, melyeknél az elnyelő 60 folyadék elektrolitos bomlása zavarólag hat, egyenáramot nem alkalmazhatunk. Azon fontos megfigyelést tettük azonban; 1 hogy ezen bomlás kiküszöbölhető nagyfrekvenciájú áramok alkalmazásával, me- 65 lyeknek váltakozásszáma több mint 500 másodpercenként. Az alkalmazandó kisülési formát illetőleg elsősorban a fényív jön tekintetbe. Ellentétben a várakozással, folyékony elek- 70 tródák közti fényív-kisülések foganatosíthatók anélkül, hogy a folyadék zavaró módon elgőzölögne, ha csak a kisülési tér alakja, méretei, a nyomás, hőmérséklet és az elektromos viszonyok összhangban van- 75 nak. Az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett
