84308. lajstromszámú szabadalom • Hengerenként két dugattyúval bíró gépszerkezet

— 2 — A jelzett típusú gépeknél továbbá a főkeresztfejek és az átlós kapcsolórudak ágyai csak nehezen voltak hozzáférhetők, mert a hengereket hordó oszlopok nem-5 csak az átlós kapcsolórudak szánfelületei­nek megfelelő csúszófelületeket, hanem a főkeresztfej vezetékeit is hordták úgy, hogy nem álltak egymástól nagyobb távolság­ban, mint a hengerpárok axisainak köze. 10 A jelen találmány célja ezen hátrányok elkerülése. A jelen találmány értelmében az átlós kapcsolat nem merev és nincs mereven kapcsolva a dugattyúkhoz, ha­nem egy ezentúl „első" és „második" tag­nak nevezett csuklós kapcsolatából áll, mely tagok egyenként ikerszerkezetűek lehetnek s az egyik tag az egyik henger axisának síkjában és azzal lényegileg párhuzamosan van elrendezve és a du-20 gattyúhoz van kapcsolva, míg a második tag egyrészt az első taghoz, másrészt a másik dugattyúkhoz van kapcsolva. Ezen csuklós kapcsolat az első és második tag közti csuklót a dugattyúlöketekkel pár-25 huzamosan vezető felületekkel működik össze. Ezen vezeték teljesen külön áll a főkeresztfej vezetékeitől. Az ily módon elrendezett és vezetett kapcsolat a máso­dik (átlós) tag ferde helyzete dacára sem 30 fejthet ki oldalnyomást a főkeresztfej re, minthogy e nyomást az említett külön vezeték fogja fel. A főkeresztfej tehát csak oly kopásnak van alávetve, mely a főforgattyú-rúd ferde helyzeteiből ered, 55 míg az átlós kapcsolat nyomásai elhanya­golhatók, vagy a később leírható módon ki vannak egyensúlyozva s mindig ugyan­azon felületekre hatnak, amelyre a főfor­gattyúrúd nyomásainak eredői hatnak, 40 nem pedig, úgy mint az eddigi szerkeze­teknél, ezekhez képest szögben álló felü­letekre. Az átlós kapcsolatot a dugattyúkkal cél­szerűen gömbcsuklók révén kapcsoljuk, 45 míg az első és második tag közti kapcsolat csapos, vagy gömbcsuklós lehet. Ha e kap­csolás csapos, akkor úgy képezendő ki, hogy a dugattyúkkal való mozgásakor, mely azokkal párhuzamosan megy végbe, 50 e mozgásiránnyal párhuzamos mozgás­irányba csúszhasson el, ha a keresztfej­karok, vagy a tagok, vagy mindkettő hossza kissé változna, vagy ha a következő bekezdésekben ismertetett harántrúd tény-55 leges hossza változna. Ha a második tag iker-kiképzésű, akkor a dugattyúhoz egy harántrúd révén kap­csoljuk, melynek axisa a dugattyúhoz ké­pest keresztben áll, végei pedig gömbcsuk­lós kiképezéssel vannak a második taghoz 60 kapcsolva. Ily kiképezés mellett, ha az ikertagok egyike a másikhoz képest, vagy az ezekhez kapcsolt első tagok egyike a másikhoz képest egyenlőtlenül is nyúlna meg, ennek eredménye gyanánt csak a ha- 65 rántrúd fog csapja körül kissé elbillenni, de a főkeresztfej nem fog ferdére állani. A főkeresztfej ről kinyúló karok, melyek a főkeresztfejet az első taghoz kapcsolják, oly hosszúak, hogy a főkeresztfej csúszó- 70 felületei közelebb vannak a dugattyú axi­sához, mint ezen karok végei. Ennek folytán, ha a főkeresztfej ki is tágul, csak az axis és a csúszófelület közti rész tágulása jön tekintetbe, ellenben a 75 vezetékeken túlnyúló karok tágulása a ke­resztfejre magára, ill. annak vezetékeire már nincs befolyással s csak az első tagot fogja kissé oldalt vinni, amit a golyócsuk­lós kapcsolat akadálytalanul megenged. 80 Ha a második tagok ikerszerkezetűek, az ikertagok mindegyike egyforma távol­ságban van a dugattyú axisától s az egyik ikertag-pár egymástól akkora távolságban van elrendezve, hogy a vele együttműködő 85 másik második ikertag-pár közöttük elfér­jen. Ezáltal biztosítjuk a második tagok elemeinek egyforma terhelését. Ilyen egy­forma terhelés az eddigi feépeknél, me­lyekben a tagok elemei a dugattyúaxisok 90 síkjától nem voltak egyenlő távolságban, nem volt lehetséges. A tagok iker-kiképe­zése esetén az elemek a 3. ábra értelmé­ben kissé divergálóan rendezhetők el. Mint­hogy az elemek ferdesége a hengerek axi- 95 sát tartalmazó síkhoz képest egyforma, a ferdeségből származó oldalnyomások a fő­keresztfejen egymást kiegyenlítik. A találmány szerinti gépnél a kereszt­kapcsolású dugattyúk hengereit hordó 100 mellső oszlopok egymástól nagyobb távol­ságban vannak elrendezve, mint a du­gattyúpárok axisai s kombinálva vannak hátsó oszlopokkal, ezen hátsó oszlopokon elrendezett főkeresztfej-vezetékekkel és 105 ezektől eltérő szintben elrendezett, az első és második tagok csuklóját vezető részek­kel. Ezen keresztfej-vezeték független lé­vén a főkeresztfej-vezetéktől, a főkereszt­fej mindig egyvonalban lehet a dugattyú 110 axisával s úgy a főkeresztfej, mint a csuklókeresztfej könnyen hozzáférhető. Ez utóbbi vezetékének kopás utáni beállítha­tósága a főkeresztfej vezetékének beállít­hatóságától teljesen független, annál in- 115 kább, mert a főkeresztfejet csak azon, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom