84259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékhullám-transzmisszióvezetékek táplálására
2 — Baltílik" folyadékul. Ebben az esetben tehát, ha ismét p = 100 tkg pro cm2 , akkor v = 700 cm pro másodperc, vagyis közel húszszor kevesebb, mint rövid cső eseté-5 ben. Következik ebből, hogy igen kis energiamennyiség jut ekkor a fővezetékből a tápláló vezetékbe. A tápláló vezeték hoszsza célszerűen a hullámhosszúságnak kell hogy megfeleljen és legalább is a hullám-10 hosszúság egynegyed részével kell hogy egyenlő legyen a nyomás hirtelen növekedésére való tekintettel. Ezt a hullámhoszszúságot megközelítőleg ezzel a képlettel lehet meghatározni: 15 1 = 145000 r (víznél) és 1 — 12Ű00 T (petroleumproduktumoknál, ahol is r azt az időtartamot jelenti, melyet a hullám által létesített ütés igénybe vesz. így pl., ha a főhullám a 20 nyomásnak valamely minimumról valamely maximumig való növekedéséből és azután vissza, valamely minimumig való csökkenéséből áll, mely egy másodpercnek 1 részét tevő időközben megy végbe, 500 25 akkor hullámhosszúság, vízben: 1 = 145000 . , , , , i'i * — = 290 cm lenne es agy a taplalo esetben, legkeve-500 vezetéknek, ebben az 290 sebb —— = 73 cm hosszúnak kellene len-4 nie. Fontos, hogy a tápláló vezeték hossza 30 ne legyen pontos többszöröse a fél hullámhosszúságnak tekintettel az egymást követő lökések közti időszakokkal való osztásra; abban az esetben, ha ezek a lökések szabályos időközökben követik egy-35 mást. Ebben az esetben a tápláló vezetékben' az energiaveszteség tetemessé lehet a tápláló csőben bekövetkező rezonancia miatt. Ha nem kerülhető ez el, akkor hullám,csillapító szerkezetet kell bevezetni a tápláló csőbe a hullámok megtörése célja- u ból. Ilyen csillapító hatást érhetünk könynyen el, ha megfelelő hosszú és igen szűk furatú csövet használunk, hogy pl. egyes hullámhosszúságú hullámok súrlódását növeljük, de gondoskodni lehet arról, va- a lamely rövidebb csőben, egy hullámelnyelő szerkezet használatával is, aminőt alább ismertetünk. Egy ilyen hullámelnyelő szerkezet, melynek példái a 2., 3. és 4. ábrán láthatók, mint a 2. ábra mutatja, 51 szűkített keresztmetszetű egyszerű (g) diafragimákból vagy fuvókákból állhat, melyek a (c) tápláló csőnek a szivattyú felé eső végébe vannak beillesztve, vagy a cső hosszában egymástól bizonyos távol- 5, Ságokban vannak elhelyezve. Az úgy harmonikus, mint lökésszeírű hullámok megtörésére alkalmas alakú csillapítók kúpos vagy hasonló fúvókák alakjában képezhetek ki, amint az (g)-nél & látható, melyek vagy egymástól alkalmas távolságokban vannak elhelyezve, mint a 2. ábrán, vagy közvetlenül egymáshoz csatlakoznak, mint a 3. ábrán. Előnyösebbnek tartjuik azonban átlyukasztott elzáró- 6 szelepek használatát e célra, aminők a 4. ábrán (h)-nál láthatók, hogy ne zavarjuk meg a folyadéknak a szivattyúból, vagy a tartályból a fővezetékbe való szabad átfolyását. 7 Szabadalmi igény: Berendezés valamely folyadékliullámtransmisszióvezeték táplálására, jellemezve olyan tápláló cső által, mely egy tartályból a transzjmisszióvezetéikbe vezet 7 be és mely szűk furatú és< tetemes hoszszúságú vagy pedig egyirányú hullámcsillapító (törő) elemekkel van ellátva, hogy aránylag kis energiamennyiség juthasson be a fővezetékből a tápláló 8 vezetékbe. 1 rajzlap melléklettel. .'alias nyomda, Budapest.
