84257. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kerámiai burkoló lemezek önműködő előállítására

— 2 — összekötött és az említett kereten forgathatóan elrendezett rúddal jutnak érintkezésbe. A mellékelt rajzon a találmány fogana-5 tosítási példája látható. Az 1. ábra a teljes készülék felülnézetét mutatja, a 2. ábra a berendezés távlati képe, melyen az ellenforma visszamozgatására 10 szolgáló berendezés részben metszetben látható, a 3. ábra az ellenforma távlati képe a visszamozgás pillanatában elfoglalt helyzetében, a 15 4. ábra a szitáló berendezés távlati képe, az 5. ábra a szitát működtető pneumatikus kalapács képe, a 6. ábra a nyomófolyadék elosztására 20 Szolgáló berendezés vázlatos távlati képe, a 7. ábra a burkoló lemeznek a köralakú asztalról való felemelésére szolgáló berendezés távlati képe, a 25 8. ábra a felemelő berendezés képe a 7. ábráétól eltérő helyzetben, a 9. ábra pedig a felemelő berendezés egyik részlete. A gépnek görgőkön futó és szegmensek -30 bői álló (1) asztala belül fogazással van ellátva és a (2) fogas szegmens útján van meghajtva. Ezen (2) fogas szegmenst kúphajtás segítségével a motor tengelye hajt ja. Az asztal minden szegmensében négyszög-35 letes nyílás van kiképezve, amelyben egy kettős formát képező keret van elhelyezve, mely alatt bütyök segítségével működtethető tolóka van elrendezve. Az asztal forgása a formát egymásután a különböző 40 készülékek elé hozza, amelyek azon különböző műveleteket végzik el, melyekre a burkoló lemez előállítása céljából szükség van és amelyek magukba foglalják a hálók elrendezését a formában, az ellen-45 forma elmozgását a forma felett, a különböző színező anyagoknak ezt követő elosztását a szitálás által, a felesleges színező anyag eltávolítását, a hálók felemelését, a sajtolást, a formából való kiemelést 50 és a kész burkoló lemez eltávolítását. A szitáló berendezés a 4., 5. és a 6. ábrán látható. A nyomófolyadék kompressorból jön és gyüjtőtartályon áthatolva (1') csövön át belép a pneumatikus kalapácsba, a 55 (2') hengerbe hatol be és egyidejűleg az (5) dugattyú mindkét felületére hat be. Ezen dugattyú hátsó (7') felületére a folyadék közvetlenül hat be, míg a mellső (3) felületre a (4) nyílás útján fejt ki nyomást. Miután azonban a dugattyú hátsó 60 (7') felülete kisebb, mint a mellső (3) dugattyú-felület, az (5) dugattyú a nyíl irányában fog elmozdulni mindaddig, míg a (4) nyílás a (6) kibocsátó nyílással szembe nem kerül. Ettől a pillanattól kezdve a 65 dugattyú mellső (3) felülete többé nem áll a nyomófolyadék behatása alatt, miután a (3) felület összeköttetésben van a külső levegővel, aminek következménye, hogy a dugattyii hátsó (7') felületére továbbra is 70 beható nyomófolyadék az (5) dugattyút az ellenkező irányban fogja elmozdítani. Ha a dugattyú kezdeti helyzetébe tér vissza, a nyoimófolyadék újból behat a mellső (3) dugattyú-felületre, úgy hogy 75 ugyanazon folyamat, melyet fent leírtunk, újból kezdődik; ezáltal a (7) szitát a leírt pneumatikus kalapács, mely a szitán van megerősítve, az egymásután következő ütései által mozgásba hozza, 80 úgy hogy a szitán elhelyezett színező anyag a szita alatt levő ellenformára esik. Megjegyzendő, hogy az emlí^tt dugattyú a szitához nem azon célból ütkö- 85 zik, liogy azt megrázza, hanem a (7) szitát mozgató ütések az említett dugattyúnak a dugattyúhenger belsejében való elmozdulása által létesíttetnek. A (7) szitának elmozdulásait megköny- 90 nyítendő, a szita azon az oldalon, mely a kalapáccsal szemben fekszik, két (8, 9) csapot hord, melyek két (10, 11) rugóban csúszhatnak el, mely rugók egyrészt a (7) szitához, másrészt pedig a (14) tölcsér 95 testéhez erősített két (12, 13) kengyelhez támaszkodnak. Mindegyik (14) tölcsér két (15, 16) lap segítségével van elzárva, mely lapok a (26) nyílásokkal vannak ellátva és me- 10c lyekre a színező anyag van ráhelyezve. Az alsó (15) zárólap helytálló és a (17, 18) szögvasakon nyugszik, míg a felső (16) zárólap mozgatható és a (7) szitával egyidejűleg a tölcsér egyik oldalán levő tOí (19) horonyban mozoghat el. Ezen célból a mozgatható (18) zárólap oldalán két (20, 21) rugó van elrendezve, mely rugókat a (19) horony közelében elrendezett (24, 25) csapokat hordó (22, 23) kengyelek n( tartják meg helyzetükben. A működésen kívüli helyzetben a zárólapok (26) nyílásai egymáshoz képest sakktáblaszerűen foglalnak helyet. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a felső (16) zárólap (26) nj nyílásaiban levő anyag lesüllyedjen, ezen (16) zárólap elmozdulása alkalmával pedig az anyag a helytálló (15) zárólap