84233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hosszú vonatoknak lökésmentes fékezésére

— 2 — nak ennél a foganatosítási alaknál nem kell üresnek lennie, mert hiszen a nyomólevegőnek a segédtartályból a fékhengerbe való átáramlására más út áll rendelke-5 zésre. A (h) fojtófurat nem a szelep fészekben, hanem másutt, pl. a fékhengerhez csatlakozó (c) toldat falában van elrendezve. Ezen toldatból külön, szűk (i) csatorna vezet a differenciális dugattyúsoro-10 zat nagyobb dugattyúja alá. Az 1. ábra szerinti berendezés működési módja a következő: Valamely fékezés megindításánál, a nyomólevegő a segédlégtartályból, a vezérlő-15 szelepen át, a (b) toldatnál a késleltető szelepbe áramlik, azután a (h) furatokon át az üreges dugattyúrúdba jut és a szűk (i) furaton és a (c) toldaton át, tetemesen fojtva, igen lassan, a lokomotív fékhengerbe ke-20 rül. A differenciális dugattyúsorozat, amint az a rajzból minden bővebb magyarázat nélkül is kitűnik, eleinte nem tolódhat el helyzetéből. A kocsisornál, ahol a nyomólevegő akadálytalanul áramolhatott be a 25 fékhengerekbe, mindjárt erőteljes fékezés indult meg. A mozdonynál ellenben a fékhatás eleinte csekély és lassan nő a nyomólevegőnek az (i) fojtónyíláson át a fékhenger történő áramlásának mértékében. Bizo-30 nyos idő elteltével, a mozdony fékhenger nyomása oly magasságot ér el, mely az (f) rugó ellentállásának legyőzésére elegendő. Ekkor a differenciális dugattyúsor eltolódik. A (d) dugattyúszelep leemelődik fész-35 kéről és a nyomólevegő most már gyorsan és akadálytalanul áramolhat a fékhengerhez, ahol a megkívánt erőteljes fékező hatást idézi elő. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál 40 a nyomólevegő valamely fékezés megindításánál a segédtartályból, a (b) toldaton át, a késleltető szelepbe és innen a (h) fojtófuraton át, ismét igen lassan, fokozatosan a fékhengerbe áramlik. Az ezen hengerben 45 uralkodó nyomás növekedésének mértékében az (i) csatornán át a nagyobb átmérőjű (d) dugattyú alá áramló nyomólevegő a differenciális dugattyúsorozatot lassan megemeli, amikor is a (k) lökőszelep (m) 50 vezetőrúdjába ütközik. Ha a (d) dugattyú alatti nyomás annyira növekedett, hogy az ($) rugó ellentállását legyőzheti, a differenciális dugattyúsorozat tovább is emelkedik, megnyitja a (k) lökőszelepet, úgy hogy 55 a nyomólevegő, ezen nyitott szelepen most már gyorsan és akadálytalanul áramolhat át a mozdony fékhengerébe. A késleltető szelep másképpen is kiképezhető anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal változást szenvedne. Lényeges csu- 6 pán az ,hogy a nyomólevegő kezdetben késleltetve áramoljék be a mozdony fékhengerébe, miáltal lehetővé válik hosszú és nehéz vonatok elnyújtott és lökésmentes megállítása. 6 Szabadalmi igények: 1. Eljárás légfékkel felszerelt hosszú vonatoknak lökésmentes fékezésére, jellemezve azáltal, hogy a mozdony fékhengerében uralkodó féknyomás növekedé- 7i sét a fékezés megindításakor tetemesen késleltetjük és csak akkor gyorsítjuk fel, amikor a kocsisornál bizonyos féknyomást elértünk, úgy hogy a mozdony a vonatot kezdetben megnyújtja és 71 csak később vesz részt tetemesen a fékezésben. 2. Berendezés az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve a vezérlőszelep és a mozdony fékhengere 8< közé iktatott, önműködő késleltető szelep által. 3. A 2. alatti igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy a szelep belsejében elren- 8Í dezett differenciális dugattyúsorozat a levegőnek a mozdony fékhengerébe való beáramlását ellenőrző szelepet a fékezés megindításakor kezdetben zárva tart, úgy hogy a nyomólevegő a szelep be- 9( folyásától elvont fojtófuraton át eleinte csak fokozatosan áramolhat a mozdony fékhengerébe és ezt a szelepet csak akkor nyitja, amikor a fékhengerben uralkodó nyomás bizonyos nagyságot 9E elért, úgy hogy a féknyoimás gyorsan szökik fel a megkívánt maximális értékig. 4. A 3. alatti igényben védett késleltetőszelep foganatosítási alakja, jellemezve IC azáltal, hogy a két differenciális dugattyú közül a nagyobbik, rugóval terhelt szelep gyanánt van kiképezve és hogy a két dugattyú közötti tér a vezérlőszelephez csatlakozó, a nagyobb ic dugattyú mögötti tér pedig a fékhengerhez vezető csatornával van összekötve, míg a két dugattyúnak hosszfurattal és harántfuratokkal ellátott összekötő része az említett két csatorna n között összeköttetést létesít, melyet a dugattyúszelep zárt állapotában szűk furat vagy szájcső fojt, a dugattyúszelep nyitott állapotában ellenben a leve-