84218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázalakú vagy folyékony szénhydrogéneknek előállítására barnaszénből, kőszénből vagy hasonlókból vagy ezek desztillációs vagy bomlási termékeiből

— 3 -jat és hydrogént nyomjanak a reakció­térbe. Célszerű a hydrogónt fölöslegben al­kalmazni. A reakciócsőben a hydrogén­kátrányolaj-elegy 400—550°-ra hevíttetik. 5 Ha a (c, d, e) kompresszorok folytonos munkája folytán az (1) csőben a nyomás a kívánt, pl. 120 atm. nyomást elérte, ak­kor az ezen nyomásra beállított (6) át­bocsátószelep a nyomás további emelkedé-0 sénél a már reagált elegyet folytonosan kis adagokban az (1) expanziótérbe bo­csájtja, ahol az az (m, n) hűtőköpenye­ken részben kondenzálódik. A hűtést iigy állítjuk be, hogy csak a 200° fölött forró 5 szénhydrogének kondenzáltassanak. A megmunkálandó anyagoknak a reakcióté­ren való átvezetésére bizonyos időt kell szánni, még pedig annál hosszabbat, minél kisebb a különbség a kompresszor és a 0 reakciótér nyomásai között. Ha a reakció­tér nyomása csak valamivel kisebb a kompresszorénál, akkor csak igen lassan tápláltatnak újabb mennyiségek; ha ellen­ben a reakciótér nyomása lényegesen ala­> csonyabb, akkor az átáramlási idő meg­rövidül. Ezáltal a táplálás és az átáram­lási sebesség egyszerűen és biztosan ellen­őrizhető s könnyen lehet a hőmérsék és a nyomás között megállapított viszonyt fenn-3 tartani, ami igen lényeges. A képződött alacsonyforrpontú telített szénhydrogének, a fölös hydrogén és az esetleg képződött organikus gázok az (1) térből kilépve az (o, ci, s) hűtőtelepek és az 5 ezek közé iktatott (p, r, t) felfogók segélyé­vel továbbhűttetnek és részben kondenzál­tainak. A könnyű benzinek utolsó mara­dékai a hydrogéntől és egyéb gázoktól a hűtőkeverékkel közvetlenül, vagy a hű­) tött (w, x) kígyó révén hűtött (u, v) hűtő­kígyóban különíttetnek el s az (y) felfogó­ban gyűjtetnek. A még jelenlevő szénsav a (z) edényben alkaliluggal nyeletik el, míg a hydrogén, methan és egyéb gáz a (18) > szárítótoronyban chlorcalciummal stb. megszáríttatván, a (22) kompresszor révén sűríttetik s a (20) visszacsapó szeleppel el­látott (19) vezetéken át újból a (d, e) kompresszorhoz vezettetik vissza. A (20) ) visszacsapószelep úgy állíttatik be, hogy a (21) szelepen át mindig előbb a (19) ve­zeték gáza s csak ezután a bomba hydro­génje szivassék be. Ha e készülékben pl. szenet, vagy szi-1 lárd vagy nehezen folyó desztillációs ter­mékeket kell hydrálni, akkor ezen anya­gokat bensően kell keverni kátrány olaj­jal, petróleummal, benzollal stb., vagy vízzel, vagy alkalioldattal, hogy töb'bé­kevésbbé folyóssá váljanak. Szilárd szén 60 esetén ezt azáltal érjük el, hogy a finomra őrölt szenet a fentnevezett folyadékok egyikével verőmalomban stb. emuigáljuk. Ezen emulziót a C tartályba töltjük s folytonosan keverjük. 65 Az eljárást következő példa ismerteti: 1. példa: 100 kg könnyű kátrányolaj és 100 kg 20%-os nátronlúg keverékéhez ka­varó-üstben, vagy verőmalomban 100 kg finomra őrölt barnaszenet adunk s (kb. 70 100 liter) további mennyiségi! víz és kát­rányoliaj fokozatos hozzáadása közben tel­jesen folyós emulzióvá alakítunk. Ezt a (n) tartályba töltjük s azután az oxygén­től megszabadított (1) reakciótérbe szo- 75 rítjuk a (c) kompressor révén; ezután a keverék a (g) szelepen át belépő hydro­génnel kezeltetik. A csövön való átáramlás ideje 175—200 atm.-nál és kb. 400—450°-nál 3-^4 óra; a 80 reakciótermékek a korábban leírt módon kondenzáltainak, ellcülöníttetnek és tisz­títtatnak, a gáznemű termékek pedig a készülékbe visszavezettetnek. A szén-alkáli-kátrányolaj-emulzióbol 85 nemcsak a magas forrpontú szénhydro­gének alakíttatnak át alacsonyforrpontú telített benzinszerű anyagokká, hanem magának a szénnek is nagyrésze hydrál­tatik. 90 Kátrányolajra számítva az alacsony­forrpontú szénhydrogének termelési há­nyada 80—84%; barnaszénre számítva kb. 60% szilárd, vagy sűrűn folyó szénhydro­gén keletkezik; ezek a 2. példa értelmé- 95 ben egy második munkafolyamatban ala­kíthatók át alacsonyabb forrpontú ter­mékekké. Kátrányolaj helyett higító kö­zeg gyanánt benzol és homologjai, to­vábbá petróleum stb. is használhatók. 100 2. példa: 100 kg nehézolajat, vagy az 1. példa szerint az (1) felfogóban össze­gyűjtött olajat 15—30 kg 20—33%-os al­kalilúggal emuigálunk s azután (a fel­dolgozandó olaj mineműsége szerint) 105 400—450°-nál és 50—150 atm. nyomással az 1. példa szerint hydrogénnel együtte­sen a reakciócsövön vezetünk át. Ily módon 50%-nál több benzinszerű, 200° alatt forró terméket nyerünk. Ujabb no kezelés révén a végső termelési hányad benzin-szénhydrogénekre vonatkoztatva (60—200° forrponttal) 90% fölé fokozható. Alfcalioldat helyett finomra őrölt oltott mész suspensiója is használható. 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom