84218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázalakú vagy folyékony szénhydrogéneknek előállítására barnaszénből, kőszénből vagy hasonlókból vagy ezek desztillációs vagy bomlási termékeiből
Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84318. SZÁM. — IVH/1. 03ZTÁLY. Eljárás és berendezés gázalakú vagy folyékony szénhydrogéneknek előállítására barnaszénből, kőszénből vagy hasonlókból vagy ezek desztillációs vagy bomlási termékeikből. Plauson's Forschung'sinstitut Ges. m. b. H. cég- Hamburg1 . A bejelentés napja 1921. évi március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi április hó 25-ike. Ismeretes, hogy szénnek, tőzegnek stb. lakozott hydrogénnyomás alatt való hevítésekor az anyagok részben kátrányos vegyületekké, főleg szónhydrogéneikké ala-5 kulnak. A szén hydrálása azonban nem tökéletes és sok időt igényel. Berthelot (Anri. chim. phys. XX. p. 516.) és újabban Dafert és Miklaus (Denkschr. der mathem. naturvvissensch. Klasse 0 der kais. Akademie der Wiss. in Wien, 3911. 87. 143.) más úton kísérelték meg e cél elérését. Szénnek stb. fölös jódhydrogénnel és vörös phosphorral való hevítésekor szerves vegyületekhez jutottak. Ber-5 thelot jódhydrogénnek és phosphornak faszénre és szénhydrátokra való hatását is megvizsgálta s mindig bizonyos fokú hydrálást elért. Ezen kísérletek azonban csak elméleti értékűek, mert a jódhydro-0 gén nagyipari alkalmazása kizártnak látszik. Fischer Franz és Keller Konrád a kísérletek egy sorozatában kimutatták (Gesammelte Abhandlungen zur Kenntnis der Kohlé, herausgegeben von Prof. 5 Dr. Franz Fischer. Band 1, 1917. p. 150— 154.), hogy kőszénnek hydrogénnyomás alatt való hevítésekor fokozódó nyomás és hőmérsék mellett a visszamaradó koksz mennyisége fokozatosan csökken. Ezen ki-D sérletek beigazolták, hogy fokozott reakciótartam és nyomás mellett 950°-ig terjedő hőmórsékeknél a hydrogén a szénnek kb. 75%-ával reakcióba tud lépni (1. c. p. 151. táblázat), j Kitűnt és az összehasonlító kísérletekben bebizonyult, hogy a folyós szerves vegyületek képződése a fentnevezett eljárásokkal szemben sokkal gyorsabban és tökéletesebben megy végbe, ha a hydrálást oly körülmények között végezzük, melyek 40 lehetővé teszik, hogy a nyomás és a hőmérsék között állandó viszony tartassák fenn. A jelen találmány szerint a folyós szénhydrogének képződése nem csak hydrogén jelenlétében, hanem e nélkül víz 45 jelenlétében is végbe megy. Az előbbi esetben hydrirozás jön tekintetbe, míg az utóbbi esetben hydratizálást is lehet feltételezni, minthogy a reakciótermékek mindig oxygént is tartalmaznak. 50 Vizsgálataink és megfigyeléseink értelmében a víznek szénre, vagy ennek desztillációs termékeire való hatása úgy megy végbe, hogy a víz a magas nyomás és hőmérsék mellett s különösen szén stb. je- 55 lenlétében valószínűleg alkatrészeire bomlik s hydrogénné és szénoxyddá (vagy hydrogénné és szénsavvá) alakul. A hydrogén már most keletkezési pillanatában különösen képes a szénnel, vagy telítetlen go szénhidrogénekkel egyesülni. De az is meglehet, hogy a szén a magas nyomás alatt hydratizálódik s a szénhydrogének csak a hydratizálási termékek bomlásából keletkeznek, amire az a körülmény enged 65 sejtetni, hogy a szénmaradék néha szénhydrát-reakciókkal bír. Megállapítást nyert, hogy a messzemenő hydráláshoz szükségelt nyomás lényegesen függ a hőmérséktől. A hydrogén lekö- 70 tésének gyorsítására 700°-nál csak 15—25 atm. szükséges. Barnaszén 600°-nál már 50—60 atm. alatt vízzel szerves vegyületeket szolgáltat. 500°-nál már 75—100 atm.,
