84192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas-szivacsnak forgó csőkemencékbe való előállítására

_ Megjelent 1934. évi .

junius hó 1-én

. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 1 SZABADALMI LEÍRÁS 84192. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás vas-szivacsnak forgó csőkemencében való előállítására. Weiss Jenő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 30-ika. Egyike a legrégibb kísérleteknek, amely arra irányult, hogy a vasat a nagyolvasztó elkerülésével lehessen érceiből előállítani a régi buca-eljárásnál gazda-5 ságosabban, az 1877. évből való 2495. sz. német szabadalmi leírásban van megadva. Eszerint az érc, ömlesztőszer és szén keverékét oly forgó kamrában, melynek átmérője közel egyenlő a kamra hosszá-10 val, oly lánggal kezelték, amelyben tökéletes elégés ment végbe úgy, amint ezi a buca-eljárásnál történik. Ezen kamrában a beadagolt keveréket úgy kezelték, hogy a kamra egyik homlokoldalán belépő láng 15 a kamra ugyanazon homlokoldalán hagyja el ismét a kamrát úgy, hogy az egész kamra, ill. ennek egész töltése egyenletesen, ugyanazon hőmérsékletre van hevítve, vagyis a kamra egész töltése a fel-20 dolgozásnak ugyanazon fázisában van. Ezenkívül a hőmérsékletet az egész kamrában oly magasan tartották, hogy a redukció végén folyós salak képződött, melynek a vas-szivacsot oxydáció ellen 25 kellett megvédenie. Ezen eljárással azonban nem sikerült a buca-el járás hátrányait kiküszöbölni, miért is az a gyakorlatban nem lelt alkalmazást és teljesen elejtetett, míg az újabb 30 időkben újból felvették a kísérleteket annak gyakorlatilag használható alakban való kifejlesztésére. A régebbi kísérletnél abban látták a gazdaságosság hiányának, ill. a nagy tü-35 zelőanyagfogyasztásnalc okát, hogy a redukálótérben a fűtőgázok tökéletesen elégtek, vagyis a redukálókamrában oxydáló légkör uralkodott. Ezért pl. a 187582. sz. német szabadalmi 40 leírás szerint erősen redukáló láng használatát aj|ánlották. Emellett a szakaszosan dolgozó forgó kamra helyett folytonos üzemű csőkemence szolgál a redukció elvégzésére. Azonban ezen kemencének is igen rossz 45 hatásfokkal és alacsony redukció-együtthatóval kell dolgoznia, mivel a tüzelőanyag jó kihasználása csak tökéletes elégés mellett lehetséges, nem pedig akkor, ha az adagot erősen redukáló lánggal he- 50 vítjük, ill. mint a 157582. sz. néimet szabadalmi leírás szerint az ércet nem szilárd szénnel, hanem főképen az erősen redukáló fűtőgázokkal akarjuk redukálni. A 1Ü5075. sz. amerikai szabadalmi leírás 55 szerint szintén az ércek közvetetten redukcióját végzik forgó csőkemencóben, mely finoman porított érc és szén keverékével tápláltatik és amelyben az adag a fűtőgázokkal ellenáramban mozog, úgy, hegy 60 a vas-szivacs kilépési helyén uralkodik a legmagasabb hőmérséklet. A forgókemence, legalsóbb végén bevezetett levegőmennyiség csupán arra elegendő, hogy a kívülről, tehát a beolvasztókemencéből, vagy 65 külön generátorból a osőkemencébe bevezetett szénoxydot tökéletesen elégesse, ellenben a csökemencében magában az érc redukciója és. a tüzelőanyag száraz desztillációsa folytán keletkező éghető gázok 70 és gőzök elégetetlenül távoznak és így veszteséget képeznek. A találmány szerint a forgó kemencében való redukálóeljárás hátrányait nem redukáló láng alkalmazásával, hanem csu- 75 pán azzal küszöböljük ki, hogy az ellenáram elvén, folytonos üzemmel dolgozó forgó csőkemencét használunk a fűtőgázok lehetőleg tökéletes elégetése mellett, vagyis olyként, hogy a redukálóteret, 80