84170. lajstromszámú szabadalom • Adalék habarcshoz, cementhez és betonhoz vízhatlanság elérésére

Megjelent 1934. évi junins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI J^gK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 841TO. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Adalék habarcshoz, cementhez és betonhoz vízhatlanság elérésére. Winkler Gáspár gyáros Altstetten. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 9-ike. Németoszági elsőbbsége 1918. évi október hó 24-ike. Az eddig habarcs, cement,' beton és hasonló vízmentesítésóre használt szerek általában a következő csoportokba sorolhatók: i 1. Kátrány, aszfalt, szurok, gyanta, paraffin, montánviasz vagy hasonló anyagok megolvasztatnak vagy feloldatnak, szükség esetén emmulziükáltatnak és a habarcs- vagy cementmasszához, ezek fel-i használása előtt hozzákever tetnek, vagy pedig többnyire a szárazon tartandó felületekre az említett anyagokat melegen viszik fel. 2. A vízihatatlanítást oldhatlan zsír-1 savas sók képzésével érik el, amelyek többnyire szappanoldattal és timsó-, aluminiumacetát-, klórkalcium- vagy hasonló oldattal való váltaikozó bemázolással jönnek létre, ritkábban pedig ezen anyagokat a habarcs keverésekor adagolják. Ezen csoijortba tartozik azon eljárás is, amidőn lenolajat, vagy kencét keverünk mészenyvtartalmú habarcs- vagy cementmasszákhoz. 3. A tömítést előidézhetjük kazeinnak, vagy más fehérjenemű anyagoknak hozzákeverésével is, némely esetben klórhalciumoldatnak adagolása, vagy ezen oldatnak utólagos felkenése mellett. A hatás azon alapszik, hogy a kazein, vagy a fehérjenemű anyagok a mésszel oldhatatlan vegyületeket alkotnak. Ezen körülményt főképen vízmentes mázak elérésére hasznosítják. 4. A habarcs- és cementmasszákban oldhatatlan szilikátok és néha fluoszilikátok képződését idézik elő oldható kovasavas, illetve kovafluorsavas sók hozzáadásával és esetleg klórkalciumoldattal való utólagos bemázolással. A kezelés gyakran csu- 10 pán egymás után alkalmazott bemázolásokban áll, amidőn a klórkalciumoldatoJ el is lehet hagyni. Mindezen szerek és eljárások hátrányokkal járnak, amelyek hatásukat és alkal- 45 mazhatóságukat nagy mértékben korlátozzák. Az 1. alatt jelzett eljárás a többiekkel szemben azon hátránnyal jár, hogy az alkalmazott anyagok nincsenek rokonságban a habarcs, vagy cement al- 60 katrészeivel és nem vesznek részt a lekötésben, úgy hogy az összefüggést, vagyis a szilárdságot csökkentik. Egyébként ezen eljárás csupán annyiban bír gyakorlati jelentőséggel, amennyiben bemázolásra 55 szorítkozik. A máz alakjában használandó szerek a találmány által követett cél szempontjából azonban tekinteten kívül esnek, mivel a legjobb esetben az épületrészeknek csupán felületes tömítésétered- 6p ményezik és az előállított fedőrétegek már rövid idő múlva elbomlanak, lepattogzanak, vagy kimosatnak. Hogy a vízmentes habarcs- és cementmassza (vakolat) a gyakorlat minden kö- 65 vetelményének megfelelhessen, kell, hogy .1. teljesen nedves alapon előzetes előkészítés (a talajvíz leesapolása) nélkül tapadjanak, így pl. kormos, szivárgó vízzel bevont falakon, alagutak, pincék, aknák 70 falain közvetlenül legyenek felhordhatok. 2. Kell, hogy a körülményekhez képest változtatható legyen lekötési idejük és hogy szükség eseten oly gyorsan kössenek le, hogy a felvitt bevonat, vakolat, vagy 75 hasonló ne szenvedjen az átszivárgó víz által, illetve ezen átszivárgó víz a vakolatot ne szorítsa le. 3. Kell, hogy tökéle-