84153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes szinekben való fényképezésre

elemei, szokás szerint különböző sraffo­zásokkal vannak feltüntetve. A találmánynak megfelelő eljárás a kö­vetkező fázisokat foglalja magában: 5 Egy 'fényképetzpgép szekrényében min­denekelőtt a (b) színes matricával ellátott (a) üveg-, vagy celluloidlemezt helyezzük el úgy, hogy a bal, a közép és a jobb osz­lopban (1. ábra) haladó sárga, illetve kék, 10 illetve vörös fénysugarak, miután a ké­szüléken keresztül mentek, előbb az (a) üvegen és azután a (b) matricán haladja­nak keresztül. Nagyobb egyszerűség ked­véért feltettük, hogy a (b) (matrica, az 15 1—8. ábrákon nem tartalmaz, mást, csak az elemi színeket (vöröst, kéket és sárgát), melyek, szokás szerint, különböző sraffo­zásokkal vannak feltüntetve, amint azt a 7. és 8. ábra jobb oldalán elhelyezett jel-20 magyarázjat mutatja. Erre a (b) matricára egy fényérzékeny­panchromatikus (c) lemezt helyezünk úgy, hogy ennek (c') fényérzékeny rétege közvetlenül érintkezzék magával a (b) 25 matricával (1. ábra). A készülék objektívjét egy többé-ke­vésbé sárga színű kiegyenlítő (kompen­záló) üveggel, vagy fűmmel kell ellátni (a rajzon nincs feltüntetve), hogy az a kék 80 színű fénysugarakat, melyek mindig ural­ják a többi színeket kompenzálja. Ez a kiegyenlítő lemez,, vagy rács (ernyő) a szekrényben, a többi lemez előtt is el le­het helyezve, hogy az objektívtől jövő 35 fénysugarak előbb ezen a kiegyenlítő le­mezen menjenek keresztül. Valamely tárgyról fényképfelvétel ké­szítésekor a fénysugarak az objektíven, a kiegyenlítő rácson, az (a) üveglapon és a 40 (b) színes matricán mennek keresztül és végül a fényérzékeny ipan chroma t iku s (cl) réteghez; érkeznek. (1. ábra). A (b) színes matrica, mely a színek szű­résére szolgál, ezt a szűrést oly módon 45 végzi, hogy pl. a vörös Jénysugár a (b) matricának, csak a vörös színt tartalmazó elemein mehet keresztül, a kék fénysugár ennek a szűrőnek csak a kék színt tartal­mazó elemein és a sárga fénysugár annak 50 csak a sárga színt tartalmazó elemein. A (c, cl) fényérzékeny p a ne h roma t iku s lemez)t, minthogy mindenféle színű fény­sugarakkal szemben fényérzékeny, ennek folytán a vörös fénysugarak csak a (b) 55 matricának a vörös színt tartalmazó ele­meivel szemben fekvő helyein támadják meg ugyanígy sorjában, ami a többi szí­neket illeti. Ha ezután ezt a (c, cl) lemezt fejleszt­jük (előhívjuk), a (e2, c2) helyeken, min­denütt, ahol a fénysugarak keresztül­mennek rajta, fekete lesz (2. ábra). Ezt a lemezt fejlesztve és megszárítva, vele a célnak megfelelően egy, vagy több (d, dl) diapczitívet készítünk (3. ábra). Ez a (d, dl) diapozitív (4. ábra) kis (d2) ablakokat, vagy nyílásokat tüntet fel, melyek pontosan megfelelnek ama színes fénysugaraknak, melyek a (c, cl) fényér­zékeny panchromatikus lemezt, a felvétel közben, megtámadták, úgy hogy ha a (b) matricáit lemezt, mely a felvételhez szol­gált és ezt a (d, dl) diapozitívot ugyan­abban a helyzetben, melyben a (b) ma­trica és a (c, cl) panchromatikus lemez volt a felvétel közben, egymásra helyez­zük, rajtuk keresztülnézve, a pontos fényképet láthatjuk természetes szí­nekben. Ez a (d, dl) diapozitív, (d2) ablakaival, végleges színezett levonatok lehúzására használható. E célra eelophánhártyákat használunk, melyek anilinfestékekkel ké­szült és előzőleg a következő módon pre­parált, az elsővel azonos matricákkai vannak ellátva: Az (e) cellophánnak (5. ábra) az (f) há­romszínű matricát hordó felülete, (g)-nél igen vékony zselatin-ariabgumi, vagy más alkalmas olyan anyagréteggel van bevonva, melynek az a tulajdonsága, hogy ha bichromátoldatba mártatott be, a fény behatásának tétetett ki és megszárítta­tott, vízben oldhatatlanná válik. Bichromátoldatba mártjuk miost ezt a hártyát és megszárítás után, ami teljesen sötét helyen kell hogy történjék, ennek a cellophánhártyának így fényérzékennyé tett (g) rétegét közvetlen érintkezésbe hozzuk a (d) diapozitív (dl) rétegével, úgy hogy a fénykép rajta keresztül nézve természetes színekben látható legyen (j5. ábra). Végül a két lemezt helyzetük meg­változtatása nélkül, sajtoló keretbe he­lyezzük, úgy, hogy a fény előbb a diapo­zitív (d) üvegjén, azután ennek (dl) fény­érzékeny rétegén menjen keresztül és vé­gül a (d2) ablakokon keresztül a cellophán­nak fényérzékennyé tett (g) rétegével jöjjön érintkezésbe (5. ábra). A szükséges ideig a fény behatásának kitett (e, f, g) cellophánt azután vízben kiöblítjük, amíg, a bichromát legutolsó nyomai is eltűnnek. A víz a (g) zselatin­nak csak azon (gl) részeibe hatol be, me­lyeket a (d, dl) diapozitív fekete részei betakartak, melyek tehát nem tétettek ki a fény behatásának. Ellenben valamennyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom