84133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ammoniák gyártására

^ Megjelent 1934. évi junius hó l-én» MAGYAR KIRÁLYI . SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84133. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ammóniák gyártására. Mourgeon León mérnök Páris. A bejelentés napja 1922. évi november hó 7-ike. Ismeretes, hogy bizonyos nitrogénvegyületek, különösen a titánnitrogénvegyületek oly módon képződnek, hogy a fémoxid és szén keverékére meleg nitrogénáramot füvünk. Az így képzett nitrogénvegyület túlhevített vízgőz segélyével ismét szétbontható. A bomlás folyamán ammoniákos termékek, származnak, a fémoxid pedig regeneráltatik. A találmány lényege abban áll, hogy nitrogéntartalmú vegyületeket vízgőz jelenlétében oly módon bontjuk szót, hogy a kemencébe, amelyben a nitrogén tartalmú vegyületeket előállítottuk, fémoxyaot adagolunk, szenet azonban nem adagolunk be. A vegyfolyamathoz szükséges melegmennyiség egy részét a gázfejlesztőből nyert és a kemencén áthaladó meleg gázáram specifikus melege, másik részét pedig a fémoxyd oxygenjének a gáz egy részével való elégéséből keletkezett meleg szolgáltatja. A szénszegény gáznak elégése után a kemencéből kiáramló maradványát a nitrogénvegyületek szétbontásához szükséges vízgőz tvdhevítésére esetleg a vízgőz egy részének előállítására használjuk fel. A szétbontó kemencéből kiömlő gőzöket a bontáshoz szükséges gőz termelése céljából egy porlasztón vezetjük keresztül. A csatolt vázlatos rajzon a találmány tárgyának végrehajtására szolgáló berendezés egy példaképem kiviteli alakja van feltüntetve. Az (1) vagy (2) kemence belsejében az oxidok és nitrogénvegyületek keverése céljából megfelelő keverő készülék van elhelyezve, a redukáló gázáram pedig az összekevert anyag legkisebb részecskéjével is érintkezésbe jut. A kemence oldal- 40 falán egy függélyes, légmentesen elzárt (4) emelőkószülók (elevátor) van elhelyezve ós felső, valamint alsó végén a szilárd alkatrészeket adagoló, valamint kiürítő nyílásaival teljesen légmentesen ösz- 45 szekapcsolva. így tehát az anyag a kemencében felülről lefelé mozog, alulról fölfelé pedig az elevátor továbbítj cl £L keveréket; a keverés és az érintkezés tehát állandó, a külső levegőnek a kemence bel- 50 sej ével semmiféle összeköttetése nincs. A nitrogénvegyületeknek túlhevített gőz segélyével való szétbontása más két (1) vagy (2) a nitrátokat képző kemencékhez teljesen hasonló kemencében eszközöl- 55 tetik, mert mindkét művelet főfeltételei ugyanazok. Ahelyett azonban, hogy az első kemencét kizárólag az oxidokból kiindulólag nitrogénvegyületek előállítására és a má- 60 sodikat kizárólag ezen nitrogénvegyületek szétbontására használnék fel, aminek az volna a következménye, hogy a szilárd terméket egyik kemencéből a másikba kellene átvinni, előnyösebb, ha mindegyik 65 kemencében megtartjuk az ott képződött szilárd terméket, mely egyik esetben nitrát, a másik esetben oxid és a kemencéken egyszer a szénszegény gázt, másszor pedig a túlhevített gőzt vezetjük át. 7

0 E célból elegendő, ha az egyik csoport egyik kemencéjét a (3) gáztermelő és az (5) túlhevítő csoport (6) kazánja közé iktatjuk be, míg a másikat a túlhevítő csoport és a (7) és (8) ammoniákgyüjtő ké- 75 szülékek közé helyezzük el és megfordítva; bizonyos szabályos időszakokban a kemencék egyidejűleg szerepet cserélnek.