84106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénpor kezelésére

Megjelent 1934. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84106. SZÁM. — 1I/a. OSZTÁLY. Eljárás szénpor kezelésére. Trent Walter Edwin műszerész Washington D. C. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 28-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1921. évi julius hó 20-ika. A találmány eljárás finoman elosztott, anyagoknak, különösen széntartalmú por­nak tisztítására, amelynél a részecskék rögökké állanak össze. 5 A találmány értelmében tüzelőanyagok vagy más széntartalmú anyagok szén­részecskéit a tisztátlanságoktól megszaba­dítjuk és a széntartalmú anyagot a víz, valamint a hamutartalmú részek elkülöní­tő tése mellett körülbelül azonos nagyságú rögökké egyesítjük. Ismeretes, hogy a tü­zelőanyagok a szénen és a szénhidrogéne­ken kívül hamuképző anyagokat is tartal­maznak, amelyeket rendesen kísérő kő-15 zetnek neveznek. Ily kísérő kőzet rendesen az agyag, homok vagy másefféle, amelyek elégetésnél salakot képeznek. A találmány tárgyát tevő eljárásnál ólai­ból és szénrészecskékből álló apró golyó. 20 alakú, körülbelül egyenlő nagyságú rö­göket állítunk elő, amelyeket a víz magá­val visz és gyűjtő mosóba hord. Az emii­tett anyagot itt a víztől és a tisztátlanságok­tól megszabadítjuk. A víz kavarása és a 25 szénrészecskékből, valamint vízből és kellő mennyiségű folyékony szénhidrogénből álló keverék kezelési időtartamának szabályo­zása folytán az anyagrészecskék körülbelül 1.5—55 mm. átmérőjű golyókat képeznek, 30 amelyeket a víz magával visz. A részecskék ezután szitaszerű szállítószalagra jutnak, amelyen a víz a hamuképző anyagokkal együtt keresztülfolyik, míg a szénrészecs­kék gyűjtőtartályba jutnak. 35 Jó eredmény elérése céljából az anyag­részecskéket bizonyos hevességgel kell moz­gatni, mikor is golyók képződnek és a képződő golyók nagysága a kezelés idő­tartamától függ. Minél hosszabb ideig tart 40 a kezelés, annál nagyobb rögök , kép­ződnek. Az eljárás szakaszos vagy folytonos üzemben foganatosítható mindaddig, amíg a keletkező rögöket a víz magával viszi. Az eljárás előnyösebb kiviteli alakja ja íl> folytonos üzem. Az eljárás foganatosításá­nál finoman porított széntartalmú anyagot vízben lebegő állapotban hozunk. Az, anya­got ezután oly edényen vezetjük keresz­tül, amelyben kavarómű van elrendezve 50 és amelybe folyékony szénhidrogént, ola­jat vagy máseffélét vezetünk. Ez az edény akképpen van kiképezve, hogy az egyes részecskék kezelésének időtartama az edé­nyen való áthaladás közben pontosan sza- 55. bályozható, ugyanígy szabályozható az át­vezetés hevessége, illetve sebessége is. A kezelés időtartamának szabályozása végett természetesen a készülékek egész sorozata alkalmazható. Kitűnt azonban, hogy egyes 60-keverő rekeszekre osztott keverőtartály al­kalmazása a legelőnyösebb, mimeTlett min­denik rekesízben az anyag erőteljes keve­rése megy végbe. Ilyen készülékben a po­rított széntartalmú anyagot, a vizet és ola- 65 jat az egyesi rekeszeken bizonyos sebes­séggel és meghatározott idő alatt vezetjük keresztül. Az anyagok ekkor egymásután az egyes rekeszekein keresztül mennelk és az utolsó rekeszből való kilépés után a 70 szénrészecskék az olajjal már rögökké ösz­szeállottak és egyenlő nagyságú golyóalakú rögöket képeznek, amelyeik átmérője, kö­rülbelül 1.5—55 mm. A rögöket a kifolyó víz a rekeszekből magával viszi és azokat 75 különválasztás, valamint összegyűjtés vé­gett további tartályba vezetjük. A víz a benne tartalmazott tisztátlanságokkal együtt az olajból és szénből álló, golyó­alakú rögöktől eközben különválik. A rö- 80-gök ily módon tömör tömeget képeznek, amely hamuképző anyagoktól mentes. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom