84101. lajstromszámú szabadalom • Indító gyujtóberendezés öngyujtású tűzgépekhez

_ á -megszakítását el ne felejthessük, a kifu-1 vató csapok állító szerkezetét a gyújtás megszakítóéval egyesítjük, amint a 4. ábra mutatja. A gyújtás tehát kényszer-5 mozgásulag szaki ttatik meg egyidejűleg a csap elzárásával. A csap elzárásáról nem igen feledkezhetünk meg, mivel a motor ezen állapotban nem erőkifejtőképes és különben is a zárást, mint a feltüntetett 10 példában, rugó végezheti, míg a nyitásra, pl. egy gyűrűvel ellátott és kézben tartott zsinór szolgálhat. Mégis, ha a gépkezelő azt venné fejébe, hogy a gyűrűt folyton a kezében tartsa, vagy, hogy azt megerő-15 sítse, a gyertyára nézve ennek nem lenne különös következménye, mert az izzószál által felvett meleg ilyen körülmények kö­zött nem elegendő annak megolvasztására. Végül maga a gyertya különleges mó-20 don van elrendezve, hogy nagy hőfoknak is ellenállhasson. Az elégési kamrával egyidejűleg a tűznek kitett gyertya is vö­rös meleggé Lesz. Pontos méréseket nem végeztünk, de valószínű, hogy a levegőre-25 ugróbb részek elérik vagy túlhaladják az 1000 C-t a látható részek színéből követ­keztetve. Nyilvánvaló tehát, hogy ilyen körülmények között különleges intézkedé­sekre van szükség a mechanikus ellen-30 állás, az oxidáció meggátlásának, a jó tö­mítés és elektromos szigetelés biztosítá­sára. A szigetelést szerencsére megkönnyíti az alkalmazott nagyon alacsony feszültség 35 (néhány Volt). Jelenleg a metallurgia már képes a kellő fémanyagot szolgáltatni (nichrome, stellite, stb.) nevezetű ötvöze­tek formájában. Ami azonban a szigete­lést illeti, nem igen létezik olyan, amely-40 nek az átütés teljesen ki volna zárva. Ez utóbbi nehézség a következőképen küszö­bölhető ki. Az 1. ábrán, látható, hogy a (14) szige­telő gyűrű, mint mechanikai rész kiké-45 pezve a (10) test üregének alsó részében van elrendezve, ugyan úgy, mint a test különleges ötvözetből készült középső ve­z&tő, a (14) gyűrűbe illeszkedik csak épp annyi játékkal (ami nincs feltüntetve), 50 hogy annak kiterjedését lehetővé tegye. A vezető (37) feje, mely ráilleszkedik a gyűrű végére, elég mélyen hatol be a test üre­gébe, hogy a két fémalkatrész, nevezete­sen a test és az elszigetelt középső vezető 55 között lehetőleg csekély méretű (38) hézag maradjon. Alább látni fogjuk ezen elren­dezésnek az elektromos szigetelésre való befolyását. Mechanikai szempontból nézve az előny azonnal látható; ha a (14) gyűrű eltörik, a darabok, melyek a gépbe eshet- 60 nének, szükségképen nagyon kicsinyek lesznek, tehát gyakorlatilag ártalmatla­nok, de ez nem is fordul elő. Igaz, hogy a gyűrű néha eltörik, amikor steatit vagy hasonló anyagból készült, azonban ezen. 65 eset ritkán fordul elő és minden körülmé­nyek között nagy darabokra esik szét, mely darabokat a szétszerelésnél mind megtalálhatjuk. Ilyen körülmények kö­zött a gyertya ép oly jó lesz-, vagy oly jó- 70 nak látszik a használt alacsony feszültség következtében. Ugyanez a körülmény te­szi a nagyon csekély (38) hézag alkalma­zását lehetővé. A jelen motornál a rendes üzemi szabályozás beálltával szénlerakó- 75 dás nem lehetséges a magas hőmérséklet következtében. Kezdetben, mikor még a gép hideg, bizonyára van szénlerakodás és a (38) hézag pillanatnyilag eltömődhet, azonban később automatikusan ki is tisz- 80 tul a magas hőmérsék következtében. Le­rakodási ideje alatt ezen új képződésű szén úgy látszik még nem elég szilárd és összefüggő, hogy jó vezetővé váljon és lényeges áramelvezetést okozzon s így a 85 hibátlan működés nem zavartatik. A középső vezető csatlakozását és szige­telését különleges módon biztosítjuk. Mialatt a gyertya a tűznek ki van téve, a középső vezető egész hosszában jóval 90 magasabb hőfokkal bír, mint a (10) test, mely utóbbit a külső légkör hűti egész fe­lületén és mint a 3. ábra mutatja, meg is van vékonyítva. Tehát sem cementet, sem pedig egyszerű csavarmentes kapcsolást 95 nem lalkalmazhatunk a végén. Jelen el­rendezésnél a vezető áthatol a testen az engedékeny anyagú (15) szigetelő hüvely közbeiktatásával, amely csak kevéssé van összenyomva, ihogy a részek kölcsönös el- 100 mozdulását ne gátolja. A (18) rugó a (16) tömszelence közvetítésével a (10) testre támaszkodik oly módon, hogy a (14) gyűrűt állandóan a test és a vezető fejrésze között jól beszorítva tartsa. Ha ez a gyűrű sza- 105 badon elmozdulhatna, úgy csakhamar szét­porlana. A gyenge nyomás alatt levő (15) hüvely a tömítést nem biztosítja, ezt végzi a (17) tárcsa, amely egyidejűleg elektro­mos szigetelésül is szolgál, valamint a (16) 110 tömszelence. A (16) tömszeleneetest alsó felülete úgy van méretezve, hogy az ezen felületre ható teljes nyomás, mely a mo­tor belső nyomásából ered és következés­kép az ezen nyomást egyensúlyozó (18) 115 rugó ereje, megfelelően egy teljes bizton-

Next

/
Oldalképek
Tartalom