84101. lajstromszámú szabadalom • Indító gyujtóberendezés öngyujtású tűzgépekhez

Megjelent 1934. évi június hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Vtl/2. OSZTÁLY. XU-'LOO 84101. SZÁM. Indító gyújtóberendezés öngyujtású tűzgépekhez. Tártra]s Jenő Henrik mérnök Maisons Laffitte (Seine & Oise, Franciaország). A bejelentés napja 1921. évi december hó 17-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920 évi december hó22-ike. A találmány tárgya indító gyújtóberen­dezés folyékony tüzelőanyag belövésével táplált tűzgépekhez, nevezetesen sűrű ola­jok felhasználására, amelyeknél az üzemi 5 gyújtás automatikus, míg indításkor, ami­kor a gép hideg, a gyújtást gyújtó gyertya vezeti he. A bejelentő megállapította, hogy fez a gyertya a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljen: az indításnál, mi-10 kor a porlasztás nagyon tökéletlen, kell, hogy a tüzelőanyag a gyertyával érintke­zésbe jöjjön és miután az első gyújtások megtörténtek, kell, hogy a gázörvén.ylés, mely a motor növekvő menetsebességével 15 mindinkább érvényre jut, ne érje közvet­lenül a gyertyát, mivel ,azt túlságosan le­hűtené és a, gyújtás megszűnne a rendes üzemi gyújtás beállta előtt. Ezenkívül kell, hogy miután az üzemi gyújtás beállt 20 az elektromos áram, mely az indítás alatt a gyertyát táplálja, megszakíttassék, hogy az izzószál elolvadását elkerüljük. Végül, miután mz üzemi gyújtás beálltá­val az örvénylő gázak igen felmeleged-25 nek, kell, hogy a gyertya minden része ellenállhasson azon magas hőmérséklet­nek, melynek ilyenkor alá van vetve. A következőkben leírandó berendezés eleget tesz mindezen feltételeknek. 30 A csatolt rajzokon példaképem ábrázo­lásban |3Z 1. ábra a tulajdcnképeni gyertya hossz­metszetét tünteti fel. A 2. ábra az izzószál részletrajzát és a 35 megerősítő peckeket mutatja A 3. ábra a motor felső részének metszete a beszerelt gyertyával és a kifuvató csap­pal. (Kétütemű motor esetében; a henger alsó részében levő elosztó nyílások nincse­nek feltüntetve). A «> 4. ábra kéthengerű motor esetében a ki­fuvató csapokat mutatja (a csapok zárt helyzetében), melyeknek állító szerkezete a gyujtásmegsziakítóval van kombi­nálva. Az iö 5. ábra a gyertyavég kiképzésének egy változatát tünteti fel. Az (1) hengerben dolgozik a (2) dugaty­tyú, melynek hengeres (3) nyúlványa van. Ez utóbbi a kompressziós tér végén (a fel- 50 tüntetett helyzetben) egy (4) gyűrűalakú részbe nyúl, mely a (6) elégési kamrába van becsavarolva. Egy (5) gyűrűalakú hé­zag marad szabadon a (3) nyúlvány és a (4) darab furata között. (7) az elégési 55 kamra fedője és (8) a porlasztó, amellyel a folyékony tüzelőanyag belöveltetik. A henger és a porlasztó körül (9) és (9a) hű tő vízcsatornák vannak kiképezve (a víz be- és kilépő nyílásai nincsenek feltün- 60 tetve). A kezdeti gyújtásra felhasznált gyertya egy (10) testből áll, mely a (6) kamrába van csavarolva, továbbá egy iridiáltep­latinából vagy hasonló, ötvözetből készült 65 (11) izzószálat tartalmaz, melyet a (12) megerősítő csapok tartanak. A (13) vezető (37) fejrésze a (14) szigetelőgyűrűn nyug­szik (quarz-, steatit- vagy hasonló anyag­ból). A centrális helyzetű vezetőt egy (15) 70 plasztikus szigetelő hüvely veszi körül (pl. azbesztből) és egy hasonló anyagú (15a) szigetelés a (16) tömszelence által tarta­tik helyben. Egy (17) szigetelő tárcsa (az­besztből vagy micaból) ez utóbbit elszige- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom