84076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfeszültségű kábel előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84076. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Eljárás nagyfeszültségű kábel előállítására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság Budapest. A bejelentés napja 1922. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi március hó 18-ika. Ismeretes, hogy aiz eddigi módon elő­állított nagyfeszültségű kábeleknél az ólomköpeny és a külső szigetelőréteg kö­zött üreges terek keletkeznek. Azon oél-5 ból, hogy az ezen terekben jelentkező villogó és sugárzó kisüléseket megakadá­lyozzák, a kábelt az ólomköpeny és a szigetelőréteg felülete között egy fémréteg­gel vonták be, amely a szigetelőréteg po-0 tentíálját mindenütt kiegyenlíti és így az esetleges légréteg villogását megszünteti. Az ily fémes réteg azonban a kivánt hatást csak akkor fejti ki, ha szorosan felfek­szik a burkolandó érre. Az oly kábelék-5 nél, amelyeknek szigetelése impregnált pa­piros rétegekből áll, a fémes burkolatot az impregnálás előtt kell alkalmazni és pe­dig oly módon, hogy az az impregnálást megakadályozza. A fémbevonatnak tehát 0 nagyon finomnak és porozusnak kell len­nie. Az oly fémrétegek azonban, amelyek ezen most meghatározott feltételt kielégí­tik, igen nagy ohmikus ellenállással bír­nak, ami a fent körülírt és elérni szándé-5 költ hatásukat gyengíti. Azonkívül az ily finom mechanikai réteg nagyon érzé­keny is. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából a jelen találmány értelmében a külső szi-0 getelő réteget egy fémbevonattal ellátott szalaggal spirális alakjában akként teker­cseljük körül, hogy az egyes menetek kö­zött szabad közök maradnak. Ezen fémbevonattal ellátott szalag köré 5 egy második, erősebben metallizált sza­lagot akként tekercselünk ugyancsak spi­rális alakjában, hogy az első szalag által! szabadon hagyott köröket teljesen lefedi, másrészt azonban saját menetei között ugyancsak szabad közök képződnek. A két íO szalag akként van feltekercselve, hogy egy­mással fémbevonatú oldalaik érintkeznek. Ezen módon elérjük azt, hogy az impreg­náló anyag a fémbevonatú szalagok fel­csévélése után azon helyeken, ahol a szi- 45 getelőréteget csak a gyengén metallizált szalag borítja, a kábelbe behatóihat, míg az erősebben metallizált szalag egyrészt az első szalagot mechanikailag védi, másrészt az egész felület vezető képességét <nö- 50 veli. A szalagok elrendezése fordítva is történhetik, úgy t. i., hogy a szigetelő­rétegre először tekercseljük az erősen me­tallizált szalagot, úgyanoly közök képzésé­vel, mint a fent leírt esetben és köréje 55. tekercseljük a gyenge fémbevonattal bíró második szalagot. ! Az erős fémbevonattal bíró szalagot haj­togatott alakban is felcsévélhetjük azon célból, hogy a kábelköpennyel jó elektro- 60 mos összeköttetést létesítsünk. s A mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban a ta­lálmány egy kiviteli alakját tűntettük fel hosszmetszetben. (1) a kábelér, (2) a szigetelőréteg, (3) a szigetelőréteg köré te- 65 kercselt gyenge fémbevonattal bíró szalag. (4) az erősen metallizált második szalag, amely a (3) szalag közeit lefedi. (5) a kábel ólomköpenye. 1 A 2. ábrában (1) a vezetőér, (2) a sziJ 70 getelés, (5) a kábel ólomköpenye, (3) a gyenge fémbevonatú szalag. Az erősen me­tallizált (4) szalag hajtogatva van és ve­zető felületével egyrészt a (3) szalag me­tallizált felületével, másrészt pedig az 75 ólomköpennyel érintkezik. Többerű kábel esetén vagy az egyes ereket külön-külön látjuk el a most leírt

Next

/
Oldalképek
Tartalom