84065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékoknak ugynevezett szintelenítő szénnel való kezelésére

gekre vezethető vissza, melyekkel a kiindulási anyagoknak technikailag tiszta, porózus szénné való abszolút tökéletes átalakításával szemben a nagyüzemben 5 találkozunk. A legjobb, ú. n. színtelenítő szenek, melyeket ja nagyüzemben előállítanak és forgalomba hoznak (norit, eponit), 100 súlyrész száraz anyagra kb. 90% vagy 10 ennél több szenet és kb. 4—8% hamualkatrészt tartalmaznak, mely utóbbiak főleg káliumkiarbonátból, kalciumkarbonátból és szilíciumból (homokból) állanak. Ezzel szemben a közönséges faszén kb. 15 80% szenet tartalmaz és pedig a szénnek hidrogénnel és oxigénnel való vegyületei alakjában. A csontszén csak kb. 8—12% szenet tartalmaz, melyre vonatkozólag felteszik, hogy ez a szén nitrogénhez van 20 kötve. Már régebben megállapították, hogy számos folyadékot ezzel a főleg szénből álló színtelenítő szénnel jobban lehet színteleníteni, tisztítani és szűrni, ha, eze-25 ket a folyadékokat megsavanyítjuk. A savhozzávezetésnek emellett akkorának kell lennie, hogy a színtelenítő szén alkalikus reakcióinál a folyadékban még szabad sav legyen jelen; a folyadék savanyú 30 reakciója folytán lazonban ekkor egyéb, az üzemet hátrányosan befolyásoló kellemetlenségek és hátrányok lépnek fel. Ha pl. a cukorgyártásnál a cukorléhez, vagy a cukoroldatokhoz savat adunk hozzá, 35 hogy a kívánt savfokot elérjük, akkor mindenekelőtt az inverzió veszélye lép fel. Azonkívül még az a kettős hátrány is bekövetkezik, hogy nemcsak a savak egy része visszamarad a cukoroldatokban, il-40 letőleg a cukorlében, hanem hogy a magukban oldhatatlan sók is, melyek a színtelenítő szénben foglaltatnak, a sav behatása alatt feloldatnak és így a cukortartalmú folyadékot még inkább tisztáta-45 lanítják. A jelen találmány első sorban ezeknek a hátrányoknak megszüntetésére törekszik. Azt találtam ugyanis, hogy ha az emlí-50 tett, önmagában véve már hamuban szegény színtelenítő szenet, még mielőtt folyadékokra engedjük hatni, híg savval, pl. 2—5% sósavval vagy salétromsavval való, célszerűen hatályos kezelésnek vet-55 jük alá s a masszát azután alaposan kimossuk a mosóvíz közömbös Tejakciójáig, akkor az ily módon előkezelt színtelenítő szén rendkívül színtelenítően hat és hogy a folyadéknak eddigelé szükségessé vált savanyúvá tétele teljesen fölöslegessé 60 válik. A. színtelenítő szén erőteljes hatásának ténye a feltaláló kísérletei szerint nem csupán a hamu- és más szennyező, savv.al eltávolítható alkatrészekre vezetendő 65 vissza, hanem arra is, hogy ennél a kezelésnél kisebb mennyiségű sav kebeleztetik be az (erősen elnyelő) színtelenítő szénbe, mely mennyiség még forró vízzel való mosás útján sem távolítható el on- 70 nan. Ily módon kezelt szén közömbösen hat, azaz alkalmazásánál nem ad le savat a folyadékra. Ahelyett már most, hogy aránylag nagymennyiségű savat vezetnénk be a fo- 75 lyadékba, a jelen találmány szerint oly színtelenítő szenet alkalmazunk,, mely ugyan közömbösen Ihat, de pórusaiban mégis csekély mennyiségű savat tart absorbeálva. Ez a savmennyiség ugyanazon 80 (sőt még fokozottabb) hatást fejt ki, mint a savanyú közeg, mert a pl. kolloidálisaa oldott festőanyagoknak és efféléknek pelyhek alakjában váló lecsapatását indítja meg. Nem képes azonban a folyadék- 85 ban feloldott anyagot, pl. cukrot megtámadni, vagy pedig ia folyadékot, illetve az üzemet valamely tekintetben befolyásolni. A színtelenítő szén előkezelése pl. 2— 5%-os sósavoldattal való tartós főzésben 90 állhat. Bizonyos körülmények között ajánlatos a savval való kezelést más tisztító szerekkel, pl. alkáliás, oxydáló, redukáló vagy vízelvonó közegekkel való kezeléssel megelőzni. 95 Ezen előkezelés folytán azok az anyagok, melyek savval való kezelés útján el nem távolíthatók, oldhatókká vagy feltárhatókká válnak, úgy hogy a színtelenítő szén pórusai teljesen, feltáratnak. 100 Ekként az utána következő savkezeléssel a savelnyelő képesség növekszik. Ilyen anyagok pl. a szénsavas nátron, a marónátron, erős kénsav, zinkchlorid, stb. Az előadottakból kitűnik, hogy a jelen 105 találmány szerinti eljárásnál a színtelenítés, illetve további tisztítás előnyösen oly előkezelt színtelenítő szénnel történik, mely nem száríttatott, illetve nem hevíttetett fel utólagosan, ámbár az előkezelt 110 színtelenítő szén, szárítás után szintén erőteljesebben hat. Ezzel az eljárással a következő ötrendbeli műszaki előnyt érjük el: a) hogy maga a színtelenítő szén közöm- 115 bősen reagál, b) hogy a jelen találmánymak megfelelő kezelés folyományaként olyan színtelenítő