84055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés disporsoidok előállítására

sen beállítható, el nem fordítható (9) ütő-Jap fogai pontosan illenek a forgó dob fogsorai közé s a rések az ütőlap beállítása révén szűkíthetők vagy bővíthetők. Ennek -5 folytán ugyanazon gépben végezhetjük az előaprítást és a kívánt dispersio-fokig terjedő őrlést. A szabályzószerkezetnek természetesen olyannak kell lennie, hogy még legszűkebb résbeállítás esetén is biz-10 tosan gátolja meg a mozgó és álló szögek vagy bütykök ütközését vagy súrlódását. Az 1—6. ábrákban időszakos működésű gépek láthatók. Igen könnyen dispergálható anyagok számára azonban hasonló > elveken olyan gépeket szerkeszthetünk, melyek egyenként vagy szorosan kap-I esolva használhatók. Ilyen gép van a 9. és • 10. ábrán feltüntetve. A dispergáló közeg a dispergálandó anyaggal a (21) nyíláson 20 át tápláltatik a dobba, melynek (9) ütőlielyén apríttatván, a centrifugális erő révén a (20) nyíláson át az oldalt következő (B) tokrekeszbe, az ebben való megmunkálás után a (C) rekeszbe stb. repíttetik s 25 végül a (D) rekeszből a (22) nyíláson át a gyüjtőtartályba terelhető vagy a (20, 21) vezetéken át újból az (A) rekeszbe vezethető vissza (a 10. ábrán a tok egy része nincs feltüntetve). A folyadéknak ugyan-80 azon rekesz belépési oldalára való visszatérésének meggátolására a felső (20) nyílásban ferde (32) terelőfal van elrendezve. Mindegyik rekeszben egy-egy ütődob működik, melyek közös tengelyre vannak 85 szerelve; a szerelés egyszerűsítése céljából a tok csavarokkal egyesített két részből áll, melyeknek (30, 31) illesztéke a 9. ábrán látható. Ütőhatás helyett dörzshatás is tekin-40 tetbe vehető ezen gépek szerkesztésénél, mikor is a dispergálást ütés helyett dörzsöléssel létesítjük; a 11. és 12. ábrán feltüntetett ilyen gép a fentebb ismertetettektől úgyszólván csak abban tér el, hogy 45 ütőszögek helyett súrlódó felületek vannak kiképezve. A (9) dörzslap a jelen példánál közvetlenül állítható be a (13) kézikerékkel, de használható az 1—6. ábrabeli (10, 13) kúpkerekes beállítómű is. A 13. és 50 14. ábrákban feltüntetett gépek azt mutatják, hogy a (2) dörzsdob kisebb vagy nagyobb lehet a (16) hengernél, A fent ismertetett dispergáló gépekkel a dispergáló közeg, a hőmérsék; és a súly-55 viszonyok kellő megválasztása esetén a legkülönbözőbb anyagok vihetők át igen finom dispers állapotba. Különböző anyagok különböző megmunkálási időt igényelnek. Dispersio-gyorsító vagy védőcolloid gyanánt szereplő anyagok a fo- 60 lyamatot lényegesen elősegítik. 1, példa. 90 s. r. desztillált vizet és 1 s. r. kénvirágot szobahőmérséken 3—5 órán át verünk pl. az 1. ábrabeli gépen. Ezen 65 idő után a kén finom divers állapotba ment át s úgy viselkedik, mint a chemiai közegekkel létesített colloid kénoldat. Ha az oldatot 1—2 órán át állni hagyjuk, kis mennyiségű kénesapadék kiválik, de a leg- 70 nagyobb rész hosszú időn át oolloid állapotban marad. Ha a verés közben 1—3% albumint, zselatint, glicerint, neutrális szappant stb. adagolunk védőcolloid gyanánt, még tökéletesebb dispersiót érünk 75 el. Ha a verés közben kis mennyiségű kénoldószert (benzol, szénkéneg) adagolunk, a verési időt felényire csökkenthetjük s emellett a kén 30—40%-a amikronos állapotba megy át. 80 Hasonlón vihető át megolvadt kén is dispers állapotba, A dispergáló közegnek 80—90°-ra való felmelegítése révén a dispergálást még gyorsíthatjuk,) de azután: hűtés közben addig kell a verést föly- 85 tatni, amíg a hőfok újból 25—30°-ra sülyed, mert különben a kén kipelyhedzik. Az eljárás raffinálásra is alkalmas, mikor is a f enti dispers állapotba hozott ként kis mennyiségű sav révén kipelyhezzük, 90 kimossuk s azután tiszta vízzel újból dispers állapotba visszük. Minthogy a fenti módon chemiai közegek nélkül vittük a kéint dispers állapotba, ami eddig nem volt lehetséges, az 95 eddigi oldatoknál különb minőségű kénoldatot létesítettünk, melyből vacuumban való óvatos lepárlás révén töményebb oldatok állíthatók elő; víz helyett szerves dispergáló közeg is használható. Ha a i00 vízhez képest kevesebb ként alkalmazunk, a dispersiofok még finomabb lesz. A 10:90 arányon nem is ajánlatos túlmenni, mert ilyenkor katalizátorok és védőcolloidok nélkül a dispergálás már igen lassú és jQg nem annyira tökéletes. A fenti módon előállított colloidális oldatok növények fertőtlenítésére, orvosi és egyéb célokra használhatók. 2. példa. Forróvízzel kimosott 15 s. r. nyers grafitot és 100 s. r. vizet 80—90°nnál 5—10 órán át pl. a 11. ábrabeli gépben dörzsö-