84055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés disporsoidok előállítására
Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84055 SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés dispersoidok előállítására. H. Ottó Trauiis Forschungslaboratorium G. m. b. H. cég-Hamburg-. A bejelentés napja 1920. évi december hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1919. évi február hó 8-ika. A jelen találmány tárgya új eljárás különböző anyagokból, különböző finomságú dispersoidok előállítására. Az eddig ismertté vált eljárások szerint 5 néhány szilárd anyag a következő módok egyikével volt többé-kevésbé dispersoid állapotba átvihető: 1. Dispergáló közegben való oldás révén (reverzálható colloidok); 10 2. elektromos elporlasztás révén az áramot nem vezető dispergáló közegben (irreverzábilis colloidok); 3. chemiai szerek alkalmazásával. E három módszer két főcsoportra is oszt-15 ható: kondenzáló módszerek (chemiai szerek segélyével) és dispergáló módszerek (porlasztás). A jelen találmány szerint a dispergalásnak, illetve porlasztásnak új módját s kü-20 lönböző anyagoknak különböző dispergáló közegekben jó termeléssel és nagyipari mérvben foganatosítható átvitelét a colloid állapotba lehet foganatosítani. Ismeretes, hogy a dispergáló módszer a 25 Bredig által felismert azon elven alapul, hogy ha víz alatt két fémcsúcs között í'ényívet képezünk, a fém finom disperz (colloid) állapotba porlasztatik szét. Már 110 Volt feszültség és alkalmas ellenállás 80 mellett a dispergálandó fémek között képezett fényívvel is finom színes disperziót lehet 4—5 Ampére segélyével létesíteni. Ugyanilyen eredményt érünk el, ha egy dispergáló közegben két dispergálandó 55 főmcsúcs között magasfeszültségű szikrákat idézünk elő. Az ívfény révén porlasztással csak olyan anyagok dispergálhatók, melyek az áramot vezetik; az eljárás egyébként is költséges és a nagyiparban alig alkalmazható. Nem vezető anyagoknak vagy chemiailag összetett anyagoknak, mint oxidoknak, bázikus sóknak, pl. festékeknek stb. porlasztás révén való disperzálása Bredig módszere szerint lehetetlen. Pedig 45. éppen ezen anyagoknak chemiai közegek nélkül lehetőleg finom disperz állapotba való átvitele iparilag igen fontos, mert ezáltal a fedőképességet s ennek révén a színhatást stb. lényegesen lehet fokozni, 50 vagyis olcsó durva festékeket egyszerű módon nemesíteni. A jelen találmány tárgya egyszerűen, olcsón és nagy méretekben foganatosítható eljárás, valamint alkalmas berende- 55 zés a legkülönbözőbb anyagoknak tetszésszerinti többé-kevésbé finom disperz állapotba való átvitelére. Az eljárás azon új felismerésen alapul, hogy lia előaprított igen különböző anya- 60 gokat, mint szenet, grafitot, föld- és egyéb festékeket, kenet, cellulózt stb. kellő menynyiségű, az elektromosságot alig, vagy HQm vezető dispergáló közegben kellő erősen és tartósan folytonosan verjük vagy 65 dörzsöljük úgynevezett ütő-, peckes-, dismembrator- stb. malomban, ezen anyagokat többé-kevésbé finom disperz, colloidszerű állapotba vihetjük át. Ha őrlés közben kismennyiségű védőcolloidot adago- 70 lünk, nemcsak a disperzióhatást fokozhatjuk lényegesen, hanem azt is elérjük, hogy az anyagok a dispergáló közegben colloidoldatok módjára hosszú ideig tárolhatók és használhatók. Az eljárás a fentemlített 75 malmokkal foganatosíthatók, ha az azok-