84053. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálaknak előállítására nehezen ömleszthető ásványokbólm mint siliciumból alumniniumból srb.
— 193 — Az (a) tégely, mely a megömlesztett (a) ásványi anyagok maró hatásának ellenáll, elektromos ellenállást képez a (c) vezetékeken (4. ábra) bevezetett elektromos 5 árammal szemben. Hogy a tégely áramvezetővé legyen, azt előzetesen fel kell hevíteni, ami pl. az áramnak az (e) elvezető vezetékekkel összekötött (d) szónrudakba való vezetésével történik; a tégely a tűz-10 álló téglákból készült (f) burkolattal van körülvéve. A (d) szénrudakból alkotott rostély az elektromosan szigetelő (g) anyagba van ágyazva, mely pl. porított tűzálló oxydokból áll. 15 Az elektromos ellenállást alkotó, (a) tégely gyorsan éri el a beléje helyezett ásványi anyagok megömlesztésére szükséges hőmérsékletet, mely a siliciumnál kb. 2300, az alumíniumnál pedig kb. 2800° C, min-20 den esetben azonban nagyobb 1700° C-nál. Az áram erőssége és feszültsége a tégely méretei szerint különbözők, de előnyös nagyfeszültségű és kiserősségű áramot alkalmazni; igen jó eredmények éretnek el, 25 ha 1 négyzetméter felülettel bíró tégelynél az áram feszültsége 5000 V, erőssége pedig 50 Amp. 1500° C-nyi hőmérséklet körül az (a) massza tésztássá válik, aztán folyékonnyá 30 lesz, amikor is azt Ömlesztési hőfokánál nagyobb hőmérsékletre kell hevíteni, hogy a massza jól megömöljék és hogy a légbuborékok teljesen elszállhassanak a massza felületéről. A hőmérsékletet aztán csök-35 kenthetjük mindaddig, míg a massza a megömlesztett cukornak vagy a felhevített pecsétviasznak viscositását nem veszi fel. Ezek után a szálhúzást meg lehet kez-40 deni, mely következőképpen megy végbe: Ha a megömlesztett anyagba egy a platina-csoportba tartozó fémből vagy osmiumból, irídiumból stb. készült (i) pálcát mártunk (6. ábra) és ezt függélyesen visz-45 szahúzzuk, akkor a pálca végén bizonyos meghatározott méretű (j) meniscus fog képződni. Ha már most az (i) pálcát egészen kihúzzuk a fürdőből, akkor a meniscus felső 50 része az (i) pálcához, alsó része pedig a fürdőhöz tapadva megmarad, míg középső része kihűlvén, igen kis átmérőjűvé lesz és az (1) szálat képezi. A meniscusnak méretei a szálhúzás se-55 bességétől, az anyagnak fajsúlyától, a masszának hőmérsékletétől, viscositásától és még egyéb physikai feltételektől függ. Az ömleszték hőfokának szabályozásával a viseositást és ezzel a húzott szálnak méreteit; módosítani lehet. 60 A szál átmérőjének, hogy a szálat fel lehessen használni, legfeljebb 0.005 mm-nek kell lennie. A szálat az (m) forgó csévére tekercseljük, amikor is a szálat bármely ismert 65 módon erősítjük meg a csévén, pl. az (n) szorító segélyével, melyet kissé megemelünk és a szál behelyezése után a csévére szorítunk, minek megtörténtével a szálat az (n) szorító fölött elvágjuk és az (m) 70 csévét forgatjuk, úgy hogy a szál a csévén feltekercselődik. Ha egyszerre nagyszámú szálat akarunk egyazon tégely felületéről termelni, akkor arra kell ügyelni, hogy a meniscusok ne 75 tapadjanak egymáshoz, amiért is azokat az (o) rács segélyével (2. ábra) elválasztjuk egymástól; az (o) rácsot a fürdő felszínére helyezzük; a rácsot fém-, irídium-, osmium-, wolfram-drótból vagy zirko- 80 niumoxyd-drótból stb., általában oly anyagból készült drótból állítjuk elő, mely nehezebben ömleszthető, mint a tégelybe helyezett anyagok. Az (i) pálcák a közös (p) tartóba van- 85 nak erősítve (5. ábra) és ezzel úgyszólván egy kefét képeznek, melynek sertéit a szálhúzás megkezdésekor az (o) rácson át (2. ábra) a fürdőbe mártjuk. Az (m) csévét bármely alkalmas módon 90 hozzuk forgásba, pl. elektromotor vagy turbina segélyével, amikor is a húzás sebessége 20—500 méter lehet másodpercenként. Az ekként kapott szálakat tízével, százával vagy ezrével kombinálni és a 95 textiliparban ismeretes bármely módon fonalakká lehet sodorni. így az {ml) csévéröl letekeredő (1) szálak (8. ábra) az (m2) estvére futnak fel, mely úgy x—x, mint y—y tengelye 100 körül forgattatik; ezen célból az (m2) cséve a (q) keretben van elrendezve, melynek (r) tengelye az (a) fogaskerék által forgattatik és a rögzített (t) kúpkereken jár át; ezen kúpkerékkel az (m) kúpkerék 105 kapcsolódik, mely a (v) fogaskerékkel van összekötve, mely utóbbi az x—x tengelynek végére erősített (w) fogaskerékkel kapcsolódik. Természetes azonban, hogy ugyanezen 110 cél elérésére bármely más szerkezetet is lehet alkalmazni.
