84033. lajstromszámú szabadalom • Berendezés éghetőanyagokból és egy dörzsfelületen meggyujtató gyujtóanyagból álló (gyufa helyettesítésére szánt ) gyujtó szemcsék előállítására

_ 4 _ Az éghető anyagból álló magvak előál­lítására alkalmasnak bizonyult pl. paraf­finnak, viasznak stb. egy likacsos, nem éghető anyaggal való keveréke. Az ilyen 5 keverék rendes hőfokon szilárd, tömör masszát képez. Hogy az ilyen anyagot a (60) nyílásba való táplálás után a dobban néhány mm átmérőjű végtelen szalaggá alakíthassuk s azt pontosan megállapított 10 sebességgel a tárcsák közé táplálhassuk, az anyagnak bizonyos rugalmassággal és képlékenységgel kell bírnia. A két tárcsa között végbement sajtolás után az egyes alakított szemcséknek bizonyos szilárd-15 sággal és keménységgel kell bírniok, hogy a további feldolgozásra alkalmasak legye­uek. Az anyagot por, szemcsék, vagy kisebb darabkák alakjában töltjük a dobba, 20 melyben egyidejű képlénynek kell lennie. A fűtés lehetővé teszi, hogy az egész ké­szüléket a munka közben megállapított hőmérséken tarthassuk s ezáltal a paraf­fin és likacsos anyag keverékét egyenle-25 tesen és kedvező körülmények közt alakít­hassuk szalaggá. Ajánlatos az anyagot egyenletes hőmérsékkel és egyforma da­rabokban a készülékbe táplálni. A lapátok a betáplált anyagot a (60) nyílástól a dob 80 zárt (62) terébe szorítják, ahol az anyag komprimáltatik és a fűtés folytán egyide­jűleg fel is melegszik. Az anyag fokozato­san plasztikusabbá válik s eközben a kompresszió növekszik, úgy hogy végül az 35 anyag a meleg és a nyomás folytán homo­gén plasztikus tömeggé alakul, mely az (57) szájnyíláson át végtelen szalag alak­jában szorul ki. A henger forgásszámának módosítása 40 révén a szalag kilépési sebességét szabá­lyozni és a két tárcsa sebességének meg­felelő mérvűvé megállapítani lehet. A szalagsajtó termelése különösen akkor al­kalmazkodik teljesen a tárcsák fogysztá-45 sához, ha homogén, lágy plasztikus masz­szák dolgoztatnak fel, melyek egyenletes áramban, pl. rázómű, vagy szállítócsiga révén táplál tatnak a dobba; ilyenkor a szalag egyenletes sebességgel lép ki. 50 Ha ellenben poralakú szilárd masszákat dolgozunk fel, melyek csak a fel'hevítés folytán válnak plasztikussá, akkor a sza­lagsajtóban a poralakú tömeget először komprimálni, azután felmelegíteni kell s 55 csak ezután lehet kiszorítani. A szájnyí­lásnál fellépő nyomás a kompressziópe­riódusnak megfelelően időszakos. Amíg a laza por homogén masszává sajtoltatik össze, a nyomás folyton változik s állandó csak addig marad, amíg az illető lapát- 60 kamra tartalma ki nem ürült. A szájnyí­lásból kilépő szalag sebességének változá­sai azonban egyensúlyoz andók, mert hi­szen a tárcsák egyenletes sebességgel fo­rognak, tehát egyenletesen táplálandók. 65 Ennek elérésére a szalagot a tárcsák érintkezési helyének nem közvetlen köze­iében hagyjuk kilépni, hanem az (57) száj nyílást az érintkezési ponttól bizonyos tá­volságban rendezzük el s a szalagot a száj- 7C nyílástól nem egyenes vonalban, vagyis a legrövidebb úton vezetjük a tárcsák közé, hanem lazán behajolni hagyjuk. A szalag ezen szabadon lógó része kompenzálja a szalag kilépési sebességének változásait, 75 úgy hogy ezek dacára a tárcsák egyenle­tes sebességgel hiizhatják maguk közé a, szalagot. Az ismertetett szalagsajtó nemcsak gyujtószemcsék, hanem tészta, füsttelen 80 lőpor gyártásában s általában mindenütt használható, oly esetekben, amikor plasz­tikus anyagokat tetszés szerinti kereszt­metszetű végtelen szalagokká kell for­málni. 85 Ha a két tárcsa mélyedései félgömbö­sek, akkor a gépből a gyujtószemcsemag­vak kis golyók alakjában folytonos áram­ban lépnek ki. A mélyedések alakjának módosítása révén természetesen kocka- 90 vagy egyébalakú szemcséket is gyártha­tunk. A lánggal éghető anyagból képezett szemcsemagvaknak gyujtóanyaggal való bevonására szolgál a 9. ábrabeli készülék; 95 gyújtóanyag gyanánt oly anyagot válasz­tunk, mely egy érdes felületen, vagy egy külön preparált felületen súrlódás révén gyújtható. A bevonó edény gyanánt szolgáló (71) 10c üst félgömbös alakkal bír s a (72) ten­gelyre van ékelve, mely a vízszintesíhez képest 45°-nyi hajlással van ágyazva s (73) kúpkerekek révén lassú forgásba hoz­ható. A meghajtás a (74) laza és ékelt szíj- 10; dobok révén történik, melyek a (75) állvá­nyon vannak ágyazva, A (76) állványon függélyesen beállíthatóan elrendezett (77) kar fésűsen elrendezett (78) fogai a (71) üst fenekéig nyúlnak le s a (77) karon n( (79) csavarok révén állíthatók be. Az egyes fogakat a karon úgy állítjuk be, hogy két-két fog közti távolság csak vala­mivel legyen nagyobb a tartályban, keze­lendő gyujtószemcsék átmérőjénél, úgy 11! hogy a szemcsék csak egyenként léphes­senek át a fogak közt. A berendezést ki­egészíti a (80) szellőző, mely a (81) csövön

Next

/
Oldalképek
Tartalom