84030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés petroleum és egyéb folyadékok desztillálására és frakcionálására

— 86 — nek. A hőforrás tetszőleges lehet, a könynyű szabályozhatóságra való tekintettel azonban legcélszerűbben olajtüzelést alkalmazunk. A tüzelésnek és a tüzelőtérnek a 5 retortához viszonyított elrendezése a mindenkori körülmények szerint változtatható. A frakcionálási a lejtős helyzetű (7) csövekben végezzük, melyek végei egymással 10 a (8) kanyarcsövek által vannak összekötve. A csöveknek D-alakú keresztmetszetük van és pedig lapos oldaluk alul fekszik, hogy ezáltal lejtős helyzetű, sík fenék keletkezzék, mely a retortában uralkodó 15 hő hatásának van alávetve. A csövek fémből készülhetnek és végeiken a (9) karimákkal vannak ellátva (4. ábra), melyek a (8) kanyarcsövek hasonló (10) karimáival vannak összekötve. A csövek akár ön-20 téssel, akár pedig úgy állíthatók elő, hogy közönséges kovácsvascsöveket ovális vagy D-alakra lelapítunk, emellett azonban a csövek végein a körkeresztmetszetet meghagyjuk, hogy közönséges csatlakoztató-25 darabokat alkalmazhassunk, minthogy az ilyen, csavarmenetes csatlakoztatódarabok olcsóbbak, mint a karimás összeköttetés. A csövek szerkezete más tekintetekben is a mindenkori követelményeknek megfele-30 lően módosítható. A (7) csövek végei a retorta (11) és (12) falaiban vannak ágyazva, míg az egymás felett fekvő csöveket összekötő kanyarcsövek a falakon kívül fekszenek. Minden 85 egyes cső bebocsátóvége feljebb fekszik, mint ugyanannak kibocsátóvége és a csövek, mint említettük, úgy vannak fektetve, hogy lapos oldaluk képezze a feneket. A csövek ívélt része a retortában ural-40 kodó hővel szemben megfelelően alakított (13) téglák által van elszigetelve; a téglák a csövek ívelt felére sorban egymás mellett vannak felrakva. Nagyobb telepeken, ahol a csövek hossza már jelentékeny és a 45 csöveknek a középen való kihajlásától kell tartani, a (15) harántcsöveket alkalmazhatjuk, melyek az egyik (16) hosszanti faltól a másik (17) hosszanti falig terjednek. Minthogy a (15) csövek, melyek a frakcio-50 nálócsövek alátámasztását képezik, a retortában uralkodó hő hatásának szintén ki vannak téve, egymással tetszőleges módon összeköthetők és a kezelendő folyadék előmelegítésére vagy gőz fejlesztésére vagy 65 más célokra használhatók. A (7) csöveket azonban a kihajlás megakadályozására harántfalak vagy falazott alapzatok segélyével is támaszthatjuk alá. A lyukakkal ellátott (3) fenék vagy tűzálló téglákból vagy rostélyrudakból vagy 60 effélékből állhat és főcélja abban áll, hogy a lángot a retortatér felé elhatárolja és a lángelosztást javítsa. Ezáltal a hőnek a retorta minden részére való egyenletes eloszlását érjük el. Az égéstermékek az (5) csö- 65 vön át a kürtőbe vonulnak. Ezen elrendezések azonban a tüzelőanyagnak megfelelően módosíthatók. A (8) kanyarcsöveknek a (7) cső nyílásaival egyező (18) és (19) nyílásainál a (10) 70 karimák vannak elrendezve és mindegyik kanyarcsőbe egy-egy (20) fal van beépítve, melybe a (21) cső van erősítve (3. és 4. ábra). A (21) cső az alsó (22) térbe nyúlik, mely rendszerint a kezelendő folyadékot tartal- 75 mazza. A folyadékot a (22) térbe a (7) csövön és a kanyarcső (18) nyílásain, valamint a (21) csövön át vezetjük be. A gőz a frakcionálószakasz egyik csövéből nem léphet be annak másik csövébe, minthogy 80 két-két ilyen szakasz között a (22) tér van elrendezve. A (22) térből esetleg túlfolyó folyadék a (19) nyíláson át a következő (7) esőbe vagy szakaszba áramlik. Az 5. ábrából látható, hogy a retorta 85 csövei egymáshoz képest oldalt el vannak tolva. Ezáltal mindegyik cső sík feneke a forró gázok által való hevítésnek jobban ki van téve, mint ha a különböző sorok csövei közvetlenül egymás felett lennének 90 elhelyezve. A (7) csövek hajlásszöge különböző lehet és a kezelendő folyadék fajsúlyától vagy viszkozitásától függ. A hajlásszögnek minden esetre épen elegendő nagynak kell 95 lennie ahhoz, hogy a csövek fenekén egyenletesen áramló vékony folyadékréteget kapjunk. Ezáltal egyrészt elég időt kapunk ahhoz, hogy az illó alkatrészek frakciónáltassanak, míg másrészt a csöveken való át- IC áramlás ideje nem annyira rövid, hogy a csöveken való átáramlásnál kiválasztott alkatrészek bomlása következhetnék be. A továbbiakban a frakcionálóeljárást a leírt berendezés kapcsán petróleum szá- l( mára ismertetjük. Kiemeljük azonban, hogy a találmány sem az eljárás leírandó kiviteli módjára, sem pedig nyersolaj kezelésére nincs korlátozva. A nyersolajat a (23) főszelepen át a leg- u felül fekvő (22a) kamrába bocsátjuk be, ahonnan az a (19) túlfolyatón át az első (7a) csőbe folyik. A nyersolaj ezen csőben lassan lefelé áramlik, miközben a retortában uralkodó hő hatása alatt a legkisebb l forrpontú alkatrész kiválik; minthogy a