84022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement égetésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84022. MÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás cement égetésére. Naske Károly inagáumériiök Charlottenburg'. A bejelentés napja 1923. évi január hó 12-ike. Cementnek forgó kemencében való égetésénél az égetendő anyag hevítés közben az égetődob emelkedő oldalán összegyűlik és a tengely irányú lángok, valamint he-5 vítőgázok azt csak a dob belseje felé fordított felületen érhetik, úgy, liogy az égetendő anyag nagy része a lánggal nem jut érintkezésbe. A tüzelőanyag hőenergiája tehát csak tökéletlenül hasznosítható. 10 Az ismertetett hátrányt a találmány révén azáltal szüntetjük meg, hogy az égetendő anyagot a tüzelőanyaggal (szénporral, gázzal vagy olajjal) együtt egyenáramban az égetődobba fúvatjuk be, úgy, 15 hogy az égetendő anyag részecskéit a láng minden oldalon érinti, miáltal az égetendő anyag és a láng jó összekeveredése következik be, mikor is a láng melege majdnem teljesen hasznosítható. 20 Az égetendő anyagnak a tüzelőanyaggal együtt helytálló kemencetérbe való befúvatása már ismeretes. Ezen eljárás azonban azzal a veszéllyel jár, hogy az égetendő anyag összesül és az csak nagy nehézséggel 25 távolítható el a kemencéből. Másrészt aíZ is ismeretes, hogy a szokásos módon beadagolt nyers anyagot a fűtő gázokkal egyenáramban vezetik a forgó csöves kemencén keresztül, ininiel-30 lett azonban a tüzelőanyag hasznosítása tökéletlen. A találmány már most az ismertetett két jellemző sajátság egyesítésében áll. Gsupán ily módon sikerül a forgó kemence kényelmes üzemit és jó égetési 35-eredményét a helytálló kemencék gazdaságos tüzelőanyagfogyasztásával egyesíteni. Nagy mértékben szénsavtartalmú égetendő anyag esetén a mellékelt rajzon feltüntetett berendezés különösen előnyös. 40 Ezen berendezésnél a megőrölt nyers anyagot előszöris az (A) égető dob előtt vagy fölött elrendezett (B) dobban kalciná.ljuk. A i(B) dobba az említett célra még elég forró fáradt gázokat az (A) 45 égető dobból a (C) kürtő szívó hatása útján vezetjük. A fáradt gázok bevezetése az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál az égetendő anyaggal együtt az égetendő anyag bevezetési helyén vagy a 2. ábra 50. szerint a (B) dob kibocsájtó végénél történik. A savtalanított anyag a (D) tartályba hull és innen a nagynyomású (F) ventilátor nyomó csövébe kerül, amelyből az az (E) tartályban levő tüzelő- 55 anyaggal együtt az (A) égető dobba fúvatható. Iia az égetendő anyag eredetileg nem száraz, hanem nedves (vastag iszap), akkor a kalcináló dobban képződő rögök aprítására alkalmas készüléket kell 60 az (E) és (D) tartályok között elrendezni. A kész égetett anyag az (A) dobból a (G) csuszkátokon át az előnyösen teljesen vasból készült (H) szállító készülékre hull, amely az anyagot a tárolási helyre 65. szállítja. Hogy a kész égetett vagy zsugorított anyag fáradt melegéi hasznosíthassuk, a nagynyomású (F) ventilátor