84020. lajstromszámú szabadalom • Árbócokhoz való talapzat

Megjelent 1934. évi junius hó 15 -én . ' MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 84020. SZÁM. — XV/e. OSZTÁLY. Árbócokhoz való talapzat. Mühlow Jöns mérnök Malmö. A bejelentés napja 1922. évi május hó 12-ike. A jelen találmány tárgya fából készült vezetékárbocokhoz, zászlóárbocokhoz és effélékhez való talapzat, mely az árboc alsó részének tönkremenéséit meggátolni 5 van hivatva. Ezt a tönkremenést tudva­levőleg legtöbbször az okozza, hogy az árbocnak a föld felszíne közelében lévő része, az időjárás viszontagságai folytán elkorhad. Ezt az elkorhadást a találmány 10 tárgya azáltal gátolja meg, hogy itt az árbocnak alsó, a csőalakú talapzat által körülvett részét, mely egészen a föld fel­színe felett foglal helyet, alkalmas eszkö­zök úgy tartják a talapzatban, hogy az 15 folytonos és hatásos szellőztetésnek van kitéve. A talapzat célszerűen vasbetonból van készítve, azonban bármely más alkal­mas anyagból, pl. öntöttvasból is készít­hető. 20 A találmány tárgya a mellékelt rajzon van bemutatva, melyen az: 1. ábra a talapzat két foganatosítás! példáját hosszmetszetben ábrázolja, me­lyek egyike az árboc függélyes középvo-25 nalától jobbra és másika attól balra van feltüntetve. A 2. ábra a talapzat egy harmadik foga­natosítási példájának felső részét ábrá­zolja ugyancsak hosszmetszetben. A 80 3. ábra a talapzat felülnézete, ill. ke­resztmetszet az 1. ábra A—B vonala men­tén. A 4. ábra a talapzat keresztmetszete az 1. ábra C—D vonala szerint. Az 85 5 ábra a talapzat felülnézete, ill. ke-i resztmetszet a 2. ábra E—F vonala men­tén. A 6. ábra az 5. ábra nagyobb léptékű rész­lete. A 7. ábra az 1. ábra egy részlete oldalné- 40 zetben. A 8. ábra a vasbetontalapzat vasváza ol­dalról nézve. Végül a 9., 10. és 11. ábra a 8. ábra részletei részben nagyobb léptékben. 45 Az 1—5. ábrákon {1) jelöli a csőalakú vasbetontalapzatot és (2) az ebbe behelye­zett faárboeot. A föld felszíne (3)-mai van jelölve. Mint az 1. és 2. ábrából látható, a (2) 50 árboc egészen a (3) földfelszín felett fog­lal helyet. Az alsó vége kissé kúposán keskenyedik és az (1) talapzat megfelelő kúposságú felső nyílásában van beil­lesztve. A (2) árboc, mint az 1. ábrán lát- 55 ható, az (1) talapzat belsejében kiképez zett (4) lépcsőkön nyugszik, melyek azon­ban az árbóc alsó és a talapzatnyílás felső végének említett kúpos kiképzése folytán, mely az árboc szilárd alátámasz- 60 tását biztosítja, el is hagyhatók (2. ábra). A rajzon a talapzat különböző fogana­tosítási példái lefelé kúposán keskenyedő, árboclábbal és felfelé kúposán bővülő ta­lapzatnyílással vannak feltüntetve; vilá- 65 gos azonban, hogy az árbocláb folytonos keskenyítése és a talapzatnyílás folytonos bővítése ugyanazzal az eredménnyel sok­szögű csonka gula alakjában is történhe­tik. amint az pl. csőalakú árbocok hasz- 70 nátatánál célszerű. Az 1. ábra baloldalán feltüntetett foga­natosítási példánál a kúpos árbócláb külső felülete sima, míg az azt körülvevő talapzat üregének falában tengelyirány- 75 ban vagy nagy emelkedésű csavarvona­lakban haladó (5) bordák vagy lécek van­nak kiképezve, melyek a tulajdonképeni

Next

/
Oldalképek
Tartalom