84018. lajstromszámú szabadalom • Röntgen-cső az ennek üzemére szolgáló phasisrészeket egy váltakozó áramból kiválasztó berendezéssel

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. ' MAGYAR KIRÁLY! SK® SZABADALMI BTRÖSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 84018. SZÁM. — VIT/D. OSZTÁLY. Röntgencső, az ennek üzemére szolgáló phasisrészeket egy váltakozó áramból kiválasztó berendezéssel. C. H. F. Müller cég1

Hamburg:. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi december hó 16 ika. Röntgen-csövek üzeménél már ajánlották bizonyos phasisrészeknek, különösen a váltakozó áram feszültségi maximumának kiválasztását, mert a váltakozó 5 áramnak éppen csúcsértékei különösen értékesek, kemény, homogén Röntgen-sugaraknak létesítésére. Lilienfeld pl. a következő eljárást ajánlja: 10 Az; izzó kathóda és anoda között egy áttört közbenső elektródát rendezünk el. Ezen közbenső elektródát alkalmas időpontban az izzó kathódával azonban pozitív feszültségre hozzuk. Ezáltal a kívánt 15 időpontban az izzó kathódából elektronokat húzhatunk ki, úgy hogy a közbenső elektróda és anoda közötti tér csak bizonyos időszakokban lesz vezetőképessé. Az üzemet akként lehet szabályozni, hogy a 20 Rönttgen-sugárzást létesítő kisülés csak a feszültség maximumakor áll be. Ekként homogén Röntgen-sugarakat lehet létesíteni, melyeknek keménysége kizárólag a feszültség maximumának és nem az áram-25 görbe kisebb feszültségértékeinek felel ineg. A készülék, mely a közbenső elektródát a kívánt időpontokban a szóbanforgó feszültségre hozza vagy machanikusan mű-30 ködtetett kapcsoló lehet vagy kizárólag elektromosan működhetik. így pl. az izzó kathóda és a közbenső elektróda közötti szabályozó mágneses teret akként létesíthetjük, hogy az izzó kathódát és a 35 közbenső elektródát oly transzformátornak pólusaival kötjük össze, mely a csövet működtető váltakozó árammal syncliron. A találmány szerint azt a célt, hogy 40 Röntgen-csöveket az ezek üzemére szolgáló váltakozó ánamnak csak bizonyos meghatározott phasisrészeivel tartsuk üzemben, sokkal egyszerűbben érjük el, még pedig akként, hogy a kathóda és anoda közötti (teret, mely kathódán az 45 elektronok létesítettnek és mely anodához ezeknek el kell jutniok, egy a kathódával elektromosan közvetlenül összekötött, azaz ugyanazon potentialon levő rácselektródával osztjuk meg, melynek nyí- 50 lásai akként vannak méretezve és melynek távolsága a kathódától akként van választva, hogy — adott felszültségnél — csak a feszültség maximumakor áramlik át a rácselektrodia és az anoda közötti 55 térbe az elektronoknak az áramátvitelre elegendő mennyisége. Ily Röntgen-csövet tehát külön segédkészülékek, pl. transzformátorok nélkül lehet az áramg'örbe csúcsértékeinek megfelelő feszültséggel 60 üzemben tartani. A mellékelt rajzban a találmányt képező berendezés példaképpen egy foganatosítási alakban van feltüntetve. Az (1) kathódán az elektronok a (4) 55 battériával való izzítás xitján létesíttetnek. Az (1) izzó kathódától bizonyos távolságban a rácsalakú (2) elektróda van elrendezve. Az (1) kathóda célszerűen spirális alakjában lehet kiképezve, mely- 70 nek menetsíkja párhuzamos a (2) elektródával. Az (1) kathóda é$ a (3) anoda közötti elektromos teret az (5) váltakozó áramú áramforrás létesíti. A rácsalakú (2) elektróda az (1) kathódával elektromo- 75 san van összekötve és az utóbbi potentialjával egyenlő potentiallal bir. Az- (1) kathódától létesített elektronok csak akkor juthatnak a (2) elektróda és a (3) anoda közötti térbe, ha az erővonalak a 80