84010. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranynak és más nemes fémeknek piritércekből való kitermelésére
Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-én . ' MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BlRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 84010. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás aranynak és más nemes fémeknek piritércekből való kitermelésére. Minerals Separation Limited cég London. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 26-ika. A találmányt eljárás képezi aranynak és más nemes temeknek piritércekből való kitermelésére. Az alábbi leírásban az „érc" kifejezés felöleli a nyers érceket, 5 előkészített érceket, meddő kőzetet és egyéb |ásvány^j anyagokat. A /találmány aranynak minden olyan ércből való kitermelésére használható, melyben az arany piritekkei együtt fordul elő és különösen 10 a Rand érceinek kezelésére alkalmas. A találmány azonban alkalmazást találhat platinaérceknek (tehát platinának, irídiumnak, osmiumnak, palladiumnak, rhodiumnak és ruteniumnak) kitermelésére 15 is, amennyiben ezek bármilyen kőzetben pirittel együtt fordulnak elő. Ami elsősorban a Rand-ércek kezelését illeti, a jlelenleg általában alkalmazott eljárás abban áll, hogy az ércet gazdasági 20 szempontok által meghatározott finomságig aprítják és az egész ércmennyiséget amalgamálásnak és ciankáliummal való kezelésnek vetik alá. Ezen érceknél a találmány célja abban áll, hogy az 25 aranynak kitermelését azáltal tegyük egyszerűbbé és olcsóbbá, hogy az ércet mindenekelőtt a habúsztató eljárással előkészítjük, oly célból, hogy a rákövetkező aranykivonatoláshoz a kezelendő anyag 30 tömegét csökkentsük. E célnak meglévő bányákban való megvalósítására fontos, hogy a már meglevő telepeket és használatos eljárásokat lehetőleg csekély mértékben legyen sziik-35 séges megváltoztatni. A találmányt képező eljárásnál az eddigi aprító módszer, melynél a kapott terméknek rendszerint nem több, mint 1,5 súlyszázaléka 0.2 mm.-nél nagyobb részecskékből és leg-40 alább 85 súlyszázaléka 0,14 mm.-nél kisebb méretű részecskékből áll, továbbra is alkalmazást találhat. Lényeges továbbá az is, hogy az érc előkészítésénél kiválasztott meddő kőzet, mely hulladékot képez, az eredeti ércnek minden tonná- 45 jára ne tartalmazzon több, mint 0,3—0,4 g. aranyat, oly célból, hogy az ismert eljárásokkal elért vagy megkövetelt aranyhozadékot legalább is nagyjában megtartsuk. 50 A habúsztató eljárásnak itt tekintetbe jövő sajátossága abban áll, hogy bizonyos feltételek mellett (vagyis meghatározott keringő folyadék alkalmazásánál és bizonyos habképző vagy a pehelyképző- 55 dést megszüntető szerek jelenlétében) a habba bizonyos osztályhoz tartozó ásványi részecskék záratnak be, míg más feltételek mellett a habba más osztályba tartozó ásványi részecskék záratnak be. A 60 találmányt képező habúsztató eljárással nem lehet ugyan az aranyat egyedül, minden más ásványi anyagtól elkülönítve a habban kitermelni, de megállapítottuk, hogy a habúsztató eljárás alkalmazásá- 65 nál az arany a piriteket követi vagyis egy bizonyos aránylagos mennyiségű piritnek az úsztatás útján való elválasztása által ugyancsak egy bizonyos aránylagos mennyiségű aranynak úsztatáisát bizto- 70 sítjuk és ha az eljárást (pl. egyszeri vagy ismételt úsztatással) úgy visszük; keresztül, hogy a piriteknek gyakorlatilag teljes kitermelése biztosítva legyen, akkor az aranynak kitermelése is gyakorlatailag 75 tökéletes lesz. Ezen megjegyzések a platinacsoporthoz tartozó fémeknek piritércekből való kitermelésére is vonatkoznak. Ezek szerint a találmány értelmében 80
